Végső búcsú a Zentai úti temetőben

Pénteken a Zentai úti temetőben, családtagjainak, barátainak, művésztársainak, tisztelőinek a jelenlétében, a református szertartás szerint elbúcsúztunk a kiváló képzőművésztől, pedagógustól, városunk kulturális életének egykori meghatározó egyéniségétől, a 81 éves korában elhunyt Szilágyi Gábortól. A szerdán, a Városháza dísztermében rendezett gyászülésen művésztársai, egykori munkatársai, jó ismerői valamennyien eredeti, sajátos látásmódját, mesterségbeli ,,tökéletes tudását hangsúlyozták, kiemelve kiváló szervezőkészségét, a munkafeladatokhoz való igényes, pontos hozzáállását, a tehetséges fiatalok iránti segítőkészségét.
Olga Šram, a Képzőművészeti Találkozó igazgatónője gazdag életútjára emlékezett, s mint nagy elődjét méltatta ezen a poszton, akinek a keze alatt irigylésre méltó sikereket ért el a Találkozó, s a vajdasági művésztelepek terén kifejtett szervezőmunkáját, műveltségét, sokoldalú tehetségét, kifejezésmódjának tisztaságát, közvetlen szuggesztív líraiságát, soha nem szűnő alkotóvágyát, tenni akarását emelte ki.
Boros György a szabadkai iparművészek nevében köszönte meg, amit érettük tett, a többi között neki köszönhetik a Torony alatti galériát is, meg a családi víkendházban jó ideig működtetett grafikai műhelyt, ahol a tehetséges fiatalokkal foglalkozott két fia, Gábor és Géza segédletével. S mintha a város mindenkori vezetőségének hangzott volna a címbe foglalt mondata: a szabadkai képzőművészek díszpolgára volt ő.
Ninkov Kovačev Olga művészettörténész, a Szabadkai Múzeum munkatársa a művész sokoldalúságát hangsúlyozta: írt, festett, rajzolt, fotózott, karikatúrákat, szőnyegterveket készített... Jellegzetes, visszatérő motívumairól is szólt: a napraforgókról és a táj fölött lebegő papírsárkányról, amely valójában a festő maga, illetve a felemelkedés és a megsemmisülés szimbóluma a képein.
Kaća Stipić mint a Stil Galéria megalapítójára emlékezett az elhunytra, aki könyörtelenül kiebrudalta a kiállításokról a giccset, s aki azért vállalta el hosszú tanári pályája után a munkásegyetemi munkahelyét, hogy még nagyobb körben, még nagyobb lendülettel terjeszthesse az emberek között a valódi művészetet.
Szajkó István festőművész a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének tagjaként búcsúzott a vajdasági tájfestészet kiemelkedő alakjától, akinek jellegzetes színvilágát, sajátos szálkás vonalait azonnal felismeri a szemlélő. Jó, hogy sokáig az ő kezében futottak össze a szálak, mondta, Szilágyi tudta az utat, amelyen haladni érdemes, s a szabadkai alkotók bíztak benne, tisztelték őt.
A pénteki temetésen Gyurkovics Hunor festőművész vett búcsút az ipar- és képzőművészek nevében a kiemelkedő alkotóművésztől, megjegyezve, hogy sokan bírálták is Szilágyi Gábort, de hát bírálni csak azt lehet, aki dolgozik. Legalább posztumusz megérdemelné a legkiválóbbaknak járó elismerést a város részéről. Emlékét megőrizzük.