Szeptemberben látott napvilágot az a törvény, amely a szolgálati évek összekötésével foglalkozik. Történetesen arról van szó, hogy nem minden munkáltató tett eleget a törvénybe foglalt kötelezettségeinek, és foglalkoztatottjai után nem fizette be a járulékot, tehát az így eltöltött időt semmisnek tekinthetik, nem ismerik el neki, függetlenül attól, hogy be volt jelentve, és munkaviszonyban eltöltött évei be vannak írva a munkakönyvébe. A törvény lehetőséget ad arra, hogy ez a probléma megoldódjon, az állampénztár vállalja a kötelezettségek megtérítését az 1991. január 1-jétől 2003. december 31-éig tartó időszakban.
Ahhoz, hogy az alkalmazott érvényesíthesse a jogait, az említett időtartamban munkaviszonyban kellett lennie Szerbiában. A munkaviszony akkor jön létre, ha az érdekelt megjelenik a munkahelyén, a munkaadó bejelenti az illetékes alapnál (M-1), és szerződést köt vele. Hogy valóban munkaviszonyról van szó, ahhoz elengedhetetlen tényező, hogy a munkaadó kifizesse a járulékokat, többek között a nyugdíjjal kapcsolatosat is, és kitöltse a megfelelő űrlapot (M-4), melynek egy példányát át kell adnia az illetékes alapnál hitelesítésre, de egy példánnyal a munkásnak is kell rendelkeznie.
Abban az esetben, ha valaki az említett törvény szerint érvényesíteni szeretné jogait, teheti ezt akkor, ha 1991 és 2003 között munkaviszonyban volt, be volt jelentve, és szerződést is kötött, a munkaadó azonban elmulasztotta a járulék befizetését. A befizetendő összeget a befizetés napjára előírt legalacsonyabb alapból számítják ki, a biztosított beleegyezésével, tehát utólag egy esetleges nagyobb összeget nem kérhet, sem a munkáltatótól, sem bíróság útján.
A kérvényt az a munkáltató adja át, aki elmulasztotta a járulék befizetését. A kérvényhez mellékelnie kell a munkások névsorát, azok beleegyezését a legalacsonyabb alapból való befizetésre, a bejelentésről szóló igazolást (M-1), a szerződést és a személyi igazolvány, valamint a munkakönyv fénymásolatát. Ez érvényes akkor is, ha a biztosított már elhagyta munkaadóját. Ezenfelül a munkáltató kötelessége, hogy az érdekelt munkások névsorát látható helyen kifüggessze. A kérvényt beadhatja maga a biztosított is, ha egykori munkaadója már nem folytatja tevékenységét, ha másik munkaadóhoz ment át, ha időközben nyugdíjba vonult vagy munkaerő-felesleggé vált, de akkor is, ha ezt a munkaadója elmulasztotta, azonkívül beadhatja a családi nyugdíjat élvező személy is, elhunyt családtagja helyett.
A határidő igen rövid, 2006. január 14-e.
Az alap, a kérvény beadásától számított 12 hónapon belül végzést fog hozni, mellyel megállapítja a járulékok befizetésének jogát. A végzést eljuttatja a munkaadónak, a foglalkoztatottnak és az illetékes minisztériumnak. Ha a pénz az alaphoz kerül, akkor az újabb végzést hoz. Nyugdíj- vagy egyéb jog akkor lesz érvényesíthető, ha a járulékok maradéktalanul be lesznek fizetve.
Tehát az a biztosított, akinek a munkaadó 1991 és 2003. között nem fizette be a járulékokat, nem marad szolgálati évek nélkül, ha a rá vonatkozó adatok legkésőbb január 14-éig beérkeznek az illetékes nyugdíjbiztosítással foglalkozó alaphoz. Az illetékesség a munkaadó székhelyétől függ.