Sokan alig várják, hogy elmúljanak a fagyok, és végre megkezdődhessenek a tavaszi munkálatok a kertben. Az újjászületés évszakában van a legtöbb dolgunk a veteményesben, a gyümölcsösben, a virágoskertben, és fontos figyelembe venni, hogy minek mikor van itt az ideje. A virágzó gyümölcsfák látványa és illata még nem garantálja a bőséges termést, bizonyos módszerekkel védenünk és gondoznunk kell a fákat. Az időjárásra nem lehetünk hatással, viszont a kórokozók és a kártevők megjelenésére igen.
A tavaszi munkálatok egyik legfontosabb része a gyümölcsfák megmetszése, mely télen nem ajánlott, hiszen ez rontja a fa fagytűrő képességét. Fontos, hogy ezt a műveletet még azelőtt végezzük el, mielőtt újra megindulna a fa nedvkeringése. A kora tavaszi metszés azért is könnyebb, mert a lomb nélküli, csupasz ágak láthatóvá teszik a korona valódi szerkezetét. Nagyon fontos, hogy tiszta metszőollóval dolgozzunk, az ágakat pedig addig vágjuk, amíg a zöld részhez nem érünk.
Gulyás Oldal Nándor agrármérnök elmondta, a gyümölcsfák metszése már megtörtént, van, aki a sárgabarackon már augusztusban-szeptemberben elvégzi ezt a műveletet, az őszibarackot pedig egész évben folyamatosan kell metszeni. Amikor már megpattannak a rügyek, akkor ne kezdjünk hozzá.
A permetezés sose maradjon el
— A gyümölcsfák permetezése rügypattanáskor esedékes. Az elmúlt hetekben kezdődött meg a gyümölcsfák permetezése, és ez kiemelten fontos, hiszen számtalan kórokozóról, betegségről tudunk, mely kárt tehet a fában. Amíg nincs levél, addig kontaktszerekkel, például rézkészítményekkel ajánlott permetezni. Az egyik legjellemzőbb gombabetegség a monília, mely ellen muszáj védekezni felszívódó gombaölő szerekkel. Úgy tűnik, hogy az idei év a levéltetveké lesz, már most rengeteget lehet látni belőlük, és ez mind annak köszönhető, hogy enyhe telünk volt. Ugyanígy jelen van a vér- és a pajzstetű is, mindkettő nehezen irtható. A pajzstetű kagylószerűen rárakódik az ágakra, és csak akkor lehet védekezni ellene, amikor kinyílik és párosodni akar, ezt ki kell figyelni. A vértetű azért is irtható nehezen, mert bizonyos erősebb rovarölő szereket kivontak a forgalomból. Az almamoly folyamatosan jelen van, az elmúlt tizenöt évben megjelent a harmadik generációja is, így mindhárom megtalálható a térségünkben. Május 1-je körül fog előbukkanni az aknázómoly, amikor felszaporodik, akkor különféle szerekkel lehet kiirtani. Az atkák nagy kártevőink, és meglehetősen költséges az elpusztításuk, mert az atkaölő szerek a legdrágábbak. Gyakran előfordul, hogy megöljük a kifejlett példányokat a rovarölő szerrel, de a tojásokat nem pusztítjuk el, és kezdhetjük az egészet elölről. Az almaféléknél jelentkezhet még egy súlyosabb bakteriális fertőzés, mégpedig a tűzelhalás, mely ellen antibiotikumos kezeléssel szoktunk beavatkozni. Abban az esetben, ha belemegy a fába, akkor azt sajnos ki kell vágni, vagy legalább a beteg ágait levágni. A birsalmafára a legjellemzőbb ez a kór. A másik fontos része a növényvédelemnek a hormonkezelés. Ezen sokan felháborodnak, hogy még a növények esetében is hormonokat kell alkalmazni, de én azt szoktam mondani, hogy ugyanúgy, ahogyan az embernek szüksége van külső hormonok segítségére, mint például az inzulinra, úgy a növényeknek is, hiszen többféle stressz éri őket. A növénynek stressz az, ha sok eső esik, ha nagyon meleg van, ha nem esik az eső, szárazság van, ha megpermetezem, ha megtámadják a rovarok, tehát szinte minden. A növényi stressz kezelése hormonokkal történik, de annak érdekében is alkalmazhatjuk, hogy ne legyen repedezett a gyümölcs bőre, hiszen a hormonkezeléssel meg tudjuk nyújtani a gyümölcsöt. Be tudunk avatkozni, hogy a növény jobban tűrje a szárazságot, sőt, be is kell, mert ha nincs eső, akkor hiába öntözzük a növény gyökerét, a gyökérnyomás nem tudja felfelé vinni a vizet, és annyira összeszűkül a fában minden, hogy szomjazni és éhezni fog. Ennek elkerülésére szintén ajánlott a hormonok használata, illetve arra is jók, hogy megakadályozzuk, hogy a gyümölcs lehulljon a fáról — tudtuk meg a szakértőtől.
A mondás úgy tartja, hogy a májusi eső aranyat ér, viszont az sem jó, ha sok van belőle, mert az esős időjárás kedvez a moníliának, a varasodásnak és a lisztharmatnak.
— Az almafélék lisztharmatgombája a rügyekben, a rügypikkelyek alatt telel át. A vesszőn általában a csúcsrügyek és a végéhez közeli rügyek fertőzöttek. Onnan ismerhető fel, hogy a vesszőket borító kéreg nem barna, hanem fehéres színű a gomba fehér micéliumbevonatától, a fertőzött rügyek pedig gyakran vörös színűek, alakjuk megváltozik, rojtosak. A fertőzött rügyekből kifejlődő hajtások valamennyi levele fertőzött lesz, kialakul rajtuk a lisztharmatra jellemző fehéres bevonat. A levelek alakja megváltozik: mereven felállóak, megnyúltak, kanalasodnak. A fehéres bevonat alatt a levelek elhalnak, elszáradnak. A lisztharmatos rügyekből fertőzött virágok is nőnek, ezeknél a sziromlevelek zöldes színűek, deformáltak, nem lesz belőlük termés. A fertőzött rügyekből kifejlődő hajtásokról a gomba szétszórja fertőző spóráit, és ez a folyamat őszig folyamatosan ismétlődik. A védekezési lehetőségekkel kapcsolatban fontos, hogy harmonikus, kiegyenlített tápanyagellátással gondoskodjunk a növények jó kondíciójáról, ellenálló képességéről. Az egyoldalú műtrágyázás, a túlzott nitrogéntrágyázás a növények lisztharmattal szembeni fogékonyságát növeli. A tavaszi metszés során távolítsuk el a fehér színű, fertőzött vesszőket, ezzel csökkentjük a fertőzésveszélyt. Mivel a vesszővégi négy-hat rügy szokott lisztharmattal fertőzött lenni, a vesszőket erősen metsszük vissza. A lombkorona kialakulásakor esetleg megjelenő lisztharmatos hajtásokat ugyancsak mielőbb metsszük ki az észlelés után — mondta el lapunknak az agrármérnök.
Tűzelhalás a fán
Gyümölcsökről lévén szó a szőlő sem maradhat ki. A rügyfakadás után és a lombosodás előtt még egyszer gondosan át kell tekinteni a szőlőtőkéket, és a száraz csonkokat, esetleg a ki nem hajtott vesszőket le kell metszeni.
— Amint a hajtások 6—10 cm hosszúra nőttek, el lehet kezdeni a hajtásválogatást, melynek során az alkalmatlan helyen lévő, túl sűrűn álló hajtásokat kézzel kitördeljük. Ezzel megakadályozzuk, hogy a tőke nyáron és ősszel nagyon sűrűvé váljon, és a beárnyékolt fürtök ne tudjanak beérni. A permetezés tekintetében az a fontos, hogy a szerkombinációt úgy állítsuk össze, hogy egyszerre nyújtson védelmet a peronoszpóra, a lisztharmat, a szürkerothadás, a szőlőatka és a szőlőmoly ellen. A szőlőatkák elleni védekezés kiemelten fontos. Az első tünet az, hogy a hajtás vontatottan bontakozik ki, a fertőzött tőke nehezen lombosodik, és a levelek gyűröttnek látszanak. A szőlő vízigényes növény, különösen a hajtásnövekedés időszakában, amikor a képződő szövetek felépítéséhez sok vízre van szükség. Ajánlatos behúzni az öntözőcsövet a szőlősorok közé, és alaposan megöntözni a tőkéket.
