2010-ben a zentaiak egy régi vágya valósult meg, amikor hivatalosan is elkezdődött a sportcsarnok építése. Sokan igazságtalannak tartották, hogy a különböző sportágakban sikeresen szereplő, élsportolókat adó városnak nincs ilyen létesítménye. A befejezését 2013-ra jelezték előre, de a helyzet ismerői számára már akkor egyértelmű volt, hogy az építkezés ütemét az időnként lassabban, máskor gyorsabban csordogáló pénzeszközök befolyásolják.
A mintegy ötezer négyzetméter összterületű épületen a munkálatok első szakaszában az alapok kidolgozását, a pincét, a betonoszlopok felállítását és a tetőkonstrukciót, a másodikban a falak felhúzását, az ablakok és ajtók beépítését, a harmadikban a belső tevékenységeket irányozták elő.
Karácsony előtt, amikor a város vezetői, Ceglédi Rudolf polgármester, Borbély Ferenc alpolgármester, Širková Anikó, a községi képviselő-testület elnöke, valamint Varga Viktor és Nagy Zoltán, a községi tanács tagjai az újságírókkal kilátogattak a sportcsarnokhoz, a dermesztő hideg miatt éppen szünetelt a nyüzsgés az impozáns, félkész állapotban lévő objektum körül. A helyszínen Zoran Spajić, a Best Izgradnja munkavezetője fogadta a csoportot, és elmagyarázta, a nagycsarnokban a sportpályákon küzdőket 1800 szurkoló biztathatja majd egy-egy kézilabda- vagy kosárlabdameccs alkalmával. Az északra és délre lévő kisebb termekben a küzdősportok és a rekreációs edzések, az emeleten az öltözők kapnak helyet.
Amint a hőmérséklet nulla fok fölé emelkedik, az állványokról pedig leolvad a hó és a jég, folytatják az épület úgynevezett „bezárását”, vagyis a nyílászárók üvegezését. Ehhez optimális körülmények között harminc napra van szükségük.
— Miután ezzel elkészültek, a belső munkálatok vannak soron, amit az időjárástól függetlenül is végezhetnek — nyilatkozta a polgármester, és elmondta azt is, hogy az önkormányzat eddig 300 millió dinárt fizetett ki, a teljes befektetés viszont 600 millió dinár körül alakul, amennyiben nem lesz nagyobb árfolyamváltozás. A beruházást a Tartományi Nagyberuházási Alap, illetve a köztársaság részéről az építővállalatok fejlesztésére és megsegítésére szolgáló alap pénzeli.
Az építkezés befejezésének dátuma a rendelkezésre álló pénzen múlik, a munkálatok ugyanis olyan ütemben zajlanak, ahogyan az anyagiak érkeznek, hiszen ekkora összeget egyetlen kivitelező sem tud megelőlegezni. Magyarán, ha lenne elegendő pénz, a sportcsarnokot a következő évben valóban átadhatnák rendeltetésének.
A közelben lévő másik építőhelyen, a Népkert mellett, a dermesztő hideg ellenére is javában tart a termálkút fúrása. Erről az önkormányzat képviselői és a kíséretükben lévő újságírók szintén meggyőződtek. A fúrásokkal egyelőre 760 méterre jutottak, a végleges cél azonban 1000 méter.
Ceglédi Rudolf polgármester szerint ezután derül csak ki, melyik rétegből milyen vizet nyernek majd, és mire tudják hasznosítani. Az 50 millió dinár összértékű munkálatot a Tartományi Nagyberuházási Alap finanszírozza. A termálvíz óriási távlatokat nyithat a község fejlődésében — hangsúlyozta a város első embere — hiszen fűtésre, rekreációra, de akár gyógyászati célokra is használhatják majd a 70-80 fokos vizet. Ezt a munkálatok befejezése után, mintegy másfél hónap múlva tudják megállapítani.
