Vérontás és túszdráma a francia fővárosban

Sokkoló terrortámadás-sorozat rázta meg Párizst. Összesen hét helyszínen voltak lövöldözések, a Stade de France stadionnál pedig robbantások. A legsúlyosabb vérontásra a Bataclan nevű koncertteremben került sor. A klubba november 13-án, kora este három fegyveres rontott be, és az Allah Akbar felkiáltás után vaktában lövöldözni kezdtek. Az ámokfutás 132 ember halálát okozta, és sokan súlyosan megsebesültek. A városszerte kibontakozó vérontásban és a robbantásokban hét terrorista is meghalt. A szórakozóhelyen kívül a Stade de France stadionnál is robbantottak. Ott azonban a hatóságok még idejében hatástalanítottak egy pokolgépet. Mint ismeretes, a támadás idején a francia válogatott Németországot fogadta, a sportcsarnokban pedig 70 000 ember tartózkodott. Emellett fegyveresek lövöldöztek a Petite Cambodge, a Le Carillon és a La Belle Equipe étteremben is. Nemcsak Franciaországot, hanem a világ közvéleményét is megdöbbentették az események. Az Európai Unió és a NATO vezető politikusai sorban fejezték ki együttérzésüket, és ítélték el az eseményeket. François Hollande francia elnök könyörtelen háborút hirdetett a terroristák ellen.

Németország szigorít

A német belügyminisztérium szigorított a menekültügyi szabályzatán. Ezentúl a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti. Az osztrák kormány örömmel fogadta a döntést, hogy Németország a szír menedékkérők esetében ismét alkalmazza a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásoknak azt az elemét, amelynek alapján a migránsokat vissza lehet küldeni abba a tagállamba, ahol beléptek az EU területére. „Ez lehet az a jelzés, amelyre hetek óta várunk, az elfordulás a korlátok nélküli befogadás kultúrájától egy olyan kultúra felé, amelyet a mértéktartás jellemez” — mondta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter.

Pengés drótkerítés a szlovén—horvát határon is

Felhúzták a pengés drótot a szlovén—horvát határon, Murafürednél és Rigoncénél. A szlovén műszaki határvédelemről Boštjan Šefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára számolt be. Azt mondta, nem közölheti, hol építik meg a következő szakaszt, mert akkor a további intézkedések elveszítik az értelmüket. Boštjan Šefic emellett arról is beszélt, hogy a műszaki határzár célja nem az, hogy jelentős mértékben csökkentse a migránsok beáramlását, hanem az, hogy az emberek ne ellenőrizetlenül jussanak be az országba, azaz hogy a helyzetet megnyugtató módon tudják kezelni. „Irányítani kell a migrációs áramlást, és ha ez sikerül, nem lesz szükség további intézkedésekre” — összegezte az államtitkár. A napokban egyébként Macedónia is fontolóra vette a kerítésépítés lehetőségét.