Sokáig élni, meg nem vénülni — mesterség
B. FOKY István
2013.08.28.
LXVIII. évf. 35. szám
Sokáig élni, meg nem vénülni — mesterség

A címben rejlő üzenet lényegét a brači Postirében hagyatékozta rám valamikor régen egy kőfaragó ember mestersége nyűvésekor, pipahuja idején. A sziget márványát pattintotta volt kocka, téglalap vagy éppen szöglethasáb alakúra, hogy aztán bárki bárhol e földön fölvarázsoltathassa vele lakhendijét.

A brači „házalók” általában vékonydongájú, szikár emberek voltak. A napi kőpornyelető, izzasztó mestrovići munka után némi étket magukhoz vettek, aztán sziesztára hajtották fejüket, s holdkeltéig pihentek, majd fölmálházták a csacsit, s egyetlen társukat követve érkeztek meg második műszakuk színhelyére, hogy a holdvilágnál rendbe tegyék kövekkel körülvett nadrágszíjparcellájuk kertecskéjét. Nos, egy ilyen Nazor ivadék kötötte a lelkemre annak idején, hogy a hosszú élet titkát csupán annak megvalósítóitól lehet ellesni.
Brači tartózkodásunk idején tanultam meg a spliti fiataloktól a nyílpuska használatát, s annak tudományát is, hogy a tengeri polip csápjait miként tehetjük süthető állagúvá kő kövön ütésekkel. A rózsaszín húsú tengeri angolna előpácolása kész hadművelet, ám a kétnapos pihentetés után megsütve mennyei ízű, vajpuha élvezettel ajándékozza meg azt, aki időt szakított a kilesésére, megfogására, hazavitelére, megtisztítására és szigeti gyógynövényekkel való bepácolására...
A dalmátok életvitele mesterség, s nem véletlen az sem, hogy ki minek a mestere, annak a huncutja. Szinte mindent úgy kell tőlük titokban ellesni. Azt is, hogy merre terem vizeiken a muréna, milyen időben és hol, meg hogy mivel környékezhető meg a mediterrán néhány utolsó példánya.
Gondolom, rám szólna már az olvasó, hogy ne okoskodjak tovább, inkább elő a „lopott” holmival: a tengeri horgászat lényegével! Egyik koravén tengeri „sirály” súgta meg még annak idején, hogy a folyó és a tó, az nem tenger. Olvasom bosszankodva, hogy „az alföldi ember, aki hosszú bottal jár”, immár megjelent a tengerparton is, s bizony nagy tudományossággal egyengeti kifelé a négy-öt kilós példányokat is. Hogy tévedés ne essék: atyánkfia nem elfogyasztani tessékeli partra az Adria javát, hanem értékesíteni. Tudok olyan szakiról, aki egész csinos kis összeget horgászott partra már a Brač környéki vizekből.
Mivel a tiszai ember leginkább a márnára görget eredményesen, úgy gondolom, talán az a legjobb, ha a tengeri márna kézhez szoktatásáról és elkészítési módjáról tudósítom az érdeklődőt. Márnából kétfajta érdekelhet minket tengeri portyázásunkkor: a csíkos és a bajuszos vörös márna. A tengeri bácsika, azaz a dalmát barba őkelmét barbunnak nevezi, s ott található, ahol az öblök mélyén a fövényen előforduló gerinctelen állatkák lopják a napot. Nos, apálykor mi is vízbe szállunk, búvárszemüvegünk mögül kilessük, hogy márnánk kedvenc uzsonnájából mit gyűjthetünk be, hogy éjfél után — és parti világítás mellett — röppentsük tiszai márnázó végszerelésünket a mólóról a „látott helyre.” Az pedig miből áll? Átfúrt gömbólom utáni, gumiütköző fölötti, hosszú zablára kötött horog, ez esetben apró homoklakókkal házasítva... A bot (pontyozó a Tiszán!) kézben, mutatóujjunk a hajszálvékony fonotton, süllyedőn. Ennyi. Ugye, nem nagy tudomány az egész? S mindez történhetne akár ama sutivani mólóöböl gátjáról is...
Fél tucat bajuszos vörös márna birtokában már gazdag terítéket készíthetünk két ember részére oly módon, hogy a zsákmányt — pikkelytelenítés és a bensőséget meg a szilványát kidobva — sűrű irdalásnak vetjük alá, majd sózzuk, és álltából tepsibe tesszük, olívaolajjal gazdagon házasítjuk és szép formásra sütjük. A kereskedésben vásárolt szardellapéphez ízlés szerint mustárt elegyítünk, jól elkeverjük, hozzá deciliter olívaolajat adunk, csurrantunk bele gyűszűnyi almaecetet, és az egészet összehozzuk 4-5 kockára vágott csemegeuborkával és metélőhagymával. Friss zöldségzöldje kerül mindennek fölibe, és tányérunkra helyezzük sült márnáink mellé csendestársnak zöldmártással. Mindehhez jó étvágyat kívánok!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Villantó rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..