A világon elsőként laboratóriumban előállított vért adtak be embereknek egy egyedülálló klinikai kísérletben. A mesterséges vért egyelőre apró, 5—10 milliliternyi, vagyis egy kiskanálnyi mennyiségben tesztelik, hogy kiderüljön, hogyan viselkedik az emberi szervezetben. A remények szerint a laboratóriumban létrehozott vér tovább kitart, mint a normális.
A vérátömlesztésnek a legkritikusabb része az, hogy az emberek rendszeresen elmenjenek vért adni. A végső cél azonban a létfontosságú, olyan rendkívül ritka vér előállítása, amelyhez nagyon nehéz hozzájutni. Erre azoknak van szükségük, akik rendszeres vérátömlesztésre szorulnak olyan betegségek miatt, ahol a vér ha nem egyezik pontosan, akkor a szervezet elkezdi kilökni, és a kezelés sikertelen lesz. Az egyezésnek ez a szintje túlmutat a jól ismert A, B, AB és O vércsoportokon. Ashley Toye professzor, a Bristoli Egyetem munkatársa elmondta, hogy egyes csoportok olyan ritkák, hogy Angliában jelenleg talán csak tíz ember van, aki adományozni tud, és az országban mindössze három egység van raktáron.
Ebben a projektumban, egyetemi kutatókkal együttműködve, a brit NHS Blood and Transplant szervezet, az ország vér-, szerv-, szövet- és őssejtellátásáért felelős intézménye megkezdte a RESTORE (REcovery and survival of STem cell Originated REd cells) első kísérleti tesztjeit, ami sok beteg életét megmentheti. A friss vörösvértestek általában 100—120 napig tartanak ki, egy tipikus véradás fiatal és öreg vörösvértestek keverékét tartalmazza, míg a laboratóriumban előállított vér mind friss, így elméletben a teljes 120 napot biztosan ki kell bírnia. Dr. Farrukh Shah, az NHS Blood and Transplant orvosi igazgatója elmondta: „Ez a világelső kutatás megteremti az alapjait az olyan vörösvérsejtek előállításának, amelyeket biztonságosan fel lehet használni az olyan rendellenességekben szenvedők transzfúziójához, mint a sarlósejtes betegek.” Ez a vérszegénység egyfajta öröklődő betegség, mely rendszeres transzfúziót igényel, mivel a szokásos 100—120 nap helyett 10—20 nap alatt pusztulnak el a vörösvértestek.
Ez a kutatás azonban jelentős pénzügyi és technológiai kihívásokkal jár. A művelet a következőképp folyik: egy hétköznapi véradással kezdenek, majd a donoroktól vett vérből kihalásszák azokat a rugalmas őssejteket, amelyek képesek vörösvérsejtté alakulni. Ezeket az őssejteket laboratóriumokban arra ösztönzik, hogy nagy számban növekedjenek. A folyamat körülbelül három hetet vesz igénybe, és a kezdeti félmillió őssejtből 50 milliárd vörösvértest keletkezik. Ezeket leszűrik, így körülbelül 15 milliárd olyan vörösvértestet kapnak, amely a fejlődés megfelelő szakaszában van a transzplantációhoz. A tervezett tízből az első két ember már részt vesz a kísérletben, ők 5—10 ml mennyiségű laboratóriumi vért kaptak, melyet radioaktív biomarker hozzáadásával ellenőriznek (ezt gyakran használják orvosi eljárásoknál), így a tudósok megnézhetik, hogy mennyi ideig marad meg a szervezetben. Majd legalább négy hónap elteltével ugyanilyen módon normális vérrel is elvégzik a vérátömlesztést, így majd az összehasonlítás során bebizonyosodhat, hogy valóban tovább élnek-e a testben a laborban előállított vörösvérsejtek.
