Jan Saudek apja zsidó származású volt, banktisztviselőként dolgozott. A II. világháború idején családjának több tagja a Prága melletti, theresienstadti koncentrációs táborban vesztette életét. Jant ikertestvérével együtt egy lengyelországi koncentrációs táborba hurcolták. A világháború után 1950-től 1983-ig nyomdászként dolgozott. 1963-ban Edward Steichen híres, Az ember családja című kiállítása hatására döntött úgy, hogy fotóművész lesz. Ugyanebben az évben Prágában rendeztek első alkalommal kiállítást műveiből. 1969-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott, és az első önálló tárlata Bloomingtonban volt.

Amikor visszatért Prágába, a kommunista Csehszlovákia diktatórikus légkörében lakóházának pincéjében titokban dolgozott. A ’70-es évek végétől fokozatosan nemzetközi ismertségre tett szert Nyugaton. 1990-ben Párizsban átvehette A Művészet és Irodalom Lovagja kitüntetést. Azóta a világ számos országában rendeztek tárlatot a munkáiból. Több mint 450 egyéni kiállítása volt, legjelentősebb az 1998. évi Los Angeles-i. Munkásságát több díjjal jutalmazták.

1966-ban készítette el egyik leghíresebb fotóját (Life — Élet), melyen egy félmeztelen, izmos férfi megható gyengédséggel szorít magához egy újszülött csecsemőt. A gyermekkort és annak ártatlanságát, valamint az illúziót vesztett felnőttlétet állítja szembe egymással. A kettősség az egyéb fotóira is igen jellemző, a jó és a rossz találkozik, testi bujaság jelenik meg a lelki emelkedettség mellett. A már említett saját kézzel való színezése a fotóknak egyfajta álomszerűséget kölcsönöz alkotásainak. Szintén jellegzetes, hogy képeinek tárgyát kopott, málló vakolatú falak elé helyezi, ezzel egy lepusztult, múltbeli hangulatot társítva hozzájuk.

A szürke, barna falak előtti színes világból is a kettősség köszön vissza. Művei visszaidézik a XIX. századi erotikus képek világát, illetve Hieronymus Bosch és Bernard Faucon művészetét. Ha modelljeit nézzük, nem ragaszkodik a mindenkori szépségideálokhoz, több fotóján láthatók kevésbé szépként definiálható, teltebb idomú, testi hibával élő emberek vagy idősebb alakok. Időnként ő maga is modellt állt fotóihoz. Az alakok általában a kamerájába néznek, szemeznek a fényképezőgép lencséjével, ezáltal is felfedve legrejtettebb énjüket. Másik leggyakoribb témája a testiség, az erotika, a szexualitás, visszatérő vallási és társadalmi motívumokat használ. 

A kicsi, révkomáromi Platz Galériában a fotók meg is vásárolhatók, és Jan Saudekkel kapcsolatos könyvek, illetve egyes műveinek képeslapmásolatai is kaphatók.