A kötet Györgypál Albert melencei származású (1914. június 28.) vértanú katolikus papnak állít emléket (pappá 1937. május 2-án szentelték, újmiséjét pedig négy nappal később mutatta be), aki harminchárom éves korában adta vissza lelkét a Teremtőnek. Nagyváradon 1947. július 19-én.

Történelmi adalékok

A Vörös Hadsereg 1944 szeptemberében vonult be Észak-Erdélybe, és nem sokkal később az ország irányítását is teljes ellenőrzése alá vonta. Nagyváradon, Berci atya szolgálattevő városában a nevezett esztendő novemberének tizenegyedik napján lépett hatályba a szovjet katonai adminisztráció. Kitárva ezzel a borzalmak kapuját, midőn — néhány hónapon keresztül — szinte kontroll nélkül ítélték el, zárták lágerekbe a korábbi politikai rendszer embereit vagy a fasiszta jelzővel megpecsételt személyeket. Györgypál Albertet — Berci atyát — 1944. december 15-én éjjel tartóztatták le, előrevetítve ezáltal későbbi fogvatartásának, illetve a számára kirótt büntetések és az embertelen túlkapásoktól egy cseppet sem mentes tettlegességek kegyetlenségének stílusát is. Hivatalosan a cikkei* miatt ítélték el, ám valójában a sikeres ifjúsági szolgálata szúrt szemet a kommunista hatóságnak.

*1943 januárjától a II. világháború keleti frontján a 2. magyar hadsereg 108. kórházvonatán teljesített tábori lelkészi szolgálatot. A Kijevből betegeket hazaszállító vonaton kísérte a sebesülteket, reményt és bátorságot öntött a fronton harcoló magyar katonákba, útközben eltemette az elhunytakat. Oroszországból hazatérve (1944. február 24-én szerelt le, és tért vissza az egyházmegyéjébe) ifjúsági lelkész, illetve a nagyváradi Szent László Menedékház papja lett. Emlékeit újságcikkekben összegezte (1943 márciusában három cikke jelent meg az Erdélyi Lapok váradi újságban), melyekben beszámolt az ukrán területeken tapasztalt szegénységről, a sztálini diktatúra szörnyűségeiről.

Noha a börtönből való szabadulása után Berci atya egészségi állapota rohamosan és visszafordíthatatlanul egyre inkább romlott, ő mégis visszatért a lelkipásztori életbe. Derűsen, miképpen tette azt korábban is. Tanácsokat, vigasztalást és bátorítást nyújtva minden rászorulónak. Létének legparányibb rezdülésével. Miképpen a Jó Pásztor, ő is ismerte övéit, azok pedig szerették őt, ragaszkodtak hozzája. Györgypál Albert halálának hírét Nagyvárad összes lélekharangja hirdette.

A felravatalozott lelkiatya reverendájából, sőt a hajából is sokan vágtak egy-egy darabkát ereklyének. A vértanúéletet élt fiatal papnak szinte az utolsó minutában megmentett földi maradványai ma a nagyvárad-olaszi Barátok temploma kriptájában nyugosznak. (Külső hivatkozások: a könyv 108., 122., 130. és 131. oldala, valamint a Wikipédia vonatkozó szócikke)

Györgypál Albert élete és életpéldája ma is origó. Igazodási pont. Lehet. Korosztályoktól ugyan függetlenül, ám leplezetlen határozottsággal kívánva megszólítani általa a követendő, hiteles példaképeket kereső fiatalokat. A (rég)múlt és a jövő közötti hajszálvékony mezsgyevonalon. Mindennemű kóros közösségi/társadalmi transzformációink és metamorfózisaink közepette. Pontosabban: mindezek dacára! Merthogy, miképpen az est folyamán többször is elhangzott, fizikai formátumban Berci atya sem volt több mint egy közönséges, mindennapi ember. Magyarán: egyszerű kisember, akinek sohasem voltak világmegváltó, divatos(abb) szóhasználattal élve szuperhős-ambíciói. Mindössze tette a dolgát. Hitbéli meggyőződésével és személyes példamutatásával vállalva a megszentelt élet és benne a választott hivatásának, a lelkipásztorságnak minden velejáróját.

A tartalmilag másfél száz oldalas könyv publikálását (készült a szegedi Lectum Kiadóban) a Szeged—Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete támogatta. Kereskedelmi forgalomba viszont nem kerül. Helyette annak vételára adománnyá avanzsálódik, mely a Jövő a Fiataloknak Alapítvány működését segíti. A kötet és annak szerzője, dr. Serfőző Levente atya, a Szeged—Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke Nagyvárad és Szeged állomáshelyek után érkeztek Budapestre. Az est moderátora Zsuffa Tünde írónő volt, Az Ég tartja a Földet (2020) regény szerzője, akinek tízrészes A reménység oszlopa című rádiójátékát (az 1938-beli eucharisztikus kongresszus emlékét méltatva) 2021 tavaszán sugározta a Kossuth rádió. Meghívott vendégként az alkalmi pódiumbeszélgetésben Berta Tibor katolikus püspök, dandártábornok, valamint Msgr. dr. Tóth Tamás katolikus pap, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, több magyar és idegen nyelvű egyháztörténeti publikáció szerzője vett részt.

A megkezdett projektumnak/könyvbemutatónak — legalábbis emberi léptékű tervek szerint — hamarosan a déli végeken is lészen folytatása.  

Helyszíni fotóink a budapest-belvárosi könyvbemutatón készülhettek. Köszönjük a lehetőséget!