Ha őszelő, akkor igazi zenei csemege várja a magyarkanizsai közönséget: a Szegedi Szimfonikus Zenekar ötödik éve hozza el a Regionális Kreatív Műhely szervezésében a magyar klasszikus zene napjára (május 30.) összeállított műsorát. Ezúttal is csodás zenei élményt kaptak a hangversenyre látogatók.
A Kortárs Korzó koncerten Tóth Péter Hunyadi-intermezzoját, Király László Canto doloroso No. 2 – oboára és zenekarra írt művét, valamint Könczei Árpád Breakpoints – Töréspontok – Concerto szoprán szaxofonra és zenekarra című alkotását hallhatta a közönség.
Erdélyi Tóth Edit felvételei
– Nagy öröm számunkra, hogy Kortárs Korzó hangverseny az idei évben is megvalósulhat Magyarkanizsán, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A Szegedi Szimfonikus Zenekarnak köszönhetően kortárs magyar zeneszerzőkkel és műveikkel találkozhatnak – köszöntötte a megjelenteket a Regionális Kreatív Műhely nevében Erdélyi Tóth Edit igazgató, majd bemutatta a közönség soraiban ülő Király László zeneszerzőt. Mint azt Gyüdi Sándor karmester elmondta, azt tervezték, hogy egy-egy mű felcsendülése előtt beszélgetnek a szerzőkkel, ám a sors másképpen rendezte.
– A Hunyadi intermezzót 2018-ban, Erkel Ferenc halálának a 125. évfordulója alkalmából rendelte meg a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar, ám végül úgy alakult, hogy Tóth Péter művének az ősbemutatóját mi játszottuk, és azóta is többedszer adjuk elő nagy örömmel. Annyiban humoros ez a mű, miközben Hunyadi László története véres, tragikus, hogy különböző váratlan helyeken bukkannak fel az Erkel-operából jól ismert motívumok.
Király László zeneszerző a Canto doloroso, azaz Fájdalmas ének című kompozíció történetét osztotta meg a közönséggel. Elmondta, több évtizedes késéssel tudta meg, hogy egykori konzervatóriumi évfolyamtársa, az osztály egyetlen oboistája 25 évesen eldobta magától az életet.
– Akkoriban, tizenévesen szimfonikus könnyűzenei karakterdarabokat írtam, az egyikben egy oboaszóló dominált, ezt ő, ez a szeretni való, kedves leány játszotta. Évtizedekkel később, 2020-ban jutott el hozzám a halálhíre – ekkor született ez a mostani mű, melynek a jelenlegi előadásában a szólista Steiler Tamás oboaművész, illetve még két darab. A lélek történetében nincsen idő – idézte Freudot, majd arról is beszélt, hogy évente egy kisebb településnyi ember, mintegy 50.000 magyarországi követ el öngyilkosságot, és ez az arány a diaszpórában is hasonlóan alakul.
Könczei Árpád Töréspontok versenyművének szólistája, Réman Zoltán szopránszaxofon-művész elmesélte, hosszú ideje gyümölcsöző az együttműködés a szerző – aki egyben a sógora – és közte, ennek eddigi csúcspontja ez a mű, melyet neki dedikált.
– Egy nagyon nagy kihívás eljátszani ezt a darabot, a mű nagyon komoly, virtuóz és merész hangzásokkal teli – fogalmazott.
S hogy ez csakugyan így van, arról a közönség is meggyőződhetett. Kiváló előadást és szólót hallhattunk. A Szegedi Szimfonikus Zenekar és a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely együttműködése folytatódik, így 2024 szeptemberében is elvarázsolnak majd bennünket zenélésükkel és a jövő évi magyar klasszikus zene napjára összeállított repertoárjukkal.