A fertőzött területen a vész sajnos huzamosabb ideig okoz gondot, mivel a hatóságok szigorú karantén alá vonják a veszélyeztetett környéket. Ez abban nyilvánul meg, hogy a beteg és fertőzött állatok megsemmisítése mellett leállítják a gazdasági állatok szállítását, eladását, vágását és mindenféle állatkereskedelmet, beleértve a külföldi kivitelt is. Igazából ez okoz hatalmas károkat az ágazatnak.

A napi hírekből tudtuk meg, hogy a magyar hatóságok a ragadós száj- és körömfájás megjelenését mutatták ki egy 1400 szarvasmarhából álló telepen, a szlovák határ közelében. Az információt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte. Az érintett megyében (Győr–Moson–Sopron) betiltották a vadászatot és az állatok csoportos bemutatásával járó rendezvényeket, és további intézkedésig zárva tartanak az olyan turisztikai látványosságok is, mint az állatkertek és a vadasparkok. Az érintett kisbajcsi telep 10 kilométer sugarú körzetében az illetékes hatósági szervek számba veszik a betegségre fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot, és az állatokból mintát vesznek a vírus kimutatásához. Jelenleg is járványügyi vizsgálat folyik a fertőzés forrásának felderítésére.

De mi is az a ragadós száj- és körömfájás?

A ragadós száj és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatok heveny, lázzal és általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége, melyet egy, a Picornaviridae családba tartozó aphthovírus okoz. A kórokozó megbetegíti a szarvasmarhaféléket, sertéseket, juhokat, kecskéket, de a vadon élő párosujjú patás állatok (szarvas, vaddisznó) is érintettek lehetnek. A vírus fertőzőképessége igen nagy, a behurcolás után gyorsan terjed, és rendszerint egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (szállító járművek, tejeskocsi, ember révén stb.) lévő állományokban is megjelenik. A ragadós száj- és körömfájás vírusa megtalálható a fertőzött állatok ürülékében és minden váladékában. Akár 4 napig is jelen lehet az állatok tejében és spermájában, mielőtt az egyed a betegség klinikai tüneteit mutatná. Mivel a kórokozó szerves anyagokban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig is fertőzőképes marad, rendkívül nehéz küzdeni ellene. Trágyában például hetekig, fagyasztott húskészítményekben, tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig is túlél.

Ha a kór egy gazdaságban jelentkezik, az összes állatot le kell vágni, mert ez a súlyos ragályos betegség sajnos nem gyógyítható. Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Amerika bizonyos részein endémiás, és szórványosan kitöréseket okoz korábban fertőzésmentesnek számító országokban és régiókban is. Az intenzív, vagyis gazdasági tartásban nevelt állatok érzékenyebbek a betegségre, mint a hagyományos és őshonos fajták. A vírus ritkán halálos a felnőtt állatok esetében, de a fiatal egyedeknél a mortalitás gyakran magas a szívizomgyulladás vagy — ha az anyaállat fertőzött — a tejhiány miatt. Fontos kiemelni, hogy a ragadós száj- és körömfájás emberre nem terjed, ránk nézve nincs benne semmilyen közegészségügyi kockázat, és az élelmiszer-biztonságot sem veszélyezteti. 

A betegség az idén egy németországi bivalycsorda-fertőzöttséggel tért vissza Európába. Előzőleg legutóbb 2011-ben Bulgáriában észlelték. Viszonyításként: az Egyesült Királyságban 2001-ben kitört ragadós száj- és körömfájás több mint 6 millió állat leöléséhez vezetett, a közvetlen és közvetett költségek pedig megközelítették a 15 milliárd eurót, jelentős kárt okozva a mezőgazdasági és a turisztikai szektornak egyaránt. Németországban a betegség 1988 óta először ez év januárjában jelent meg újra. A német hatóságok költséges sürgősségi intézkedéseket hajtottak végre, és az esemény csaknem 1 milliárd eurós exportkiesést eredményezett az ország számára.

Ez a határokon is átívelő jószágbetegség mélyen érinti az állattenyésztés több ágazatát, és tönkreteszi az állatok, illetve az állati termékek regionális, nemzetközi kereskedelmét. Az érintett országok számára jelentős gazdasági veszteségeket tud okozni az érintett állatok termelési hiánya (hús, tej), valamint a tenyészpéldányok és az élelmiszer-nyersanyagok külföldi piacaihoz való hozzáférés elvesztése. A ragadós száj- és körömfájás megelőzése egyebek között a korai felismerő és figyelmeztető rendszerek meglététől, valamint a hatékony felügyelet végrehajtásától függ.

A betegség elleni küzdelemben a nemzetközi együttműködés már kielégítőnek tekinthető, az információk megosztása és a koordinált intézkedések jelentősen segítik a helyi hatóságokat. A nemzetközi szervezetek, mint például a World Organisation for Animal Health, fontos szerepet kapnak a globális védekezési stratégiák koordinálásában. Ennek eredményeként az Európai Unióban szigorú szabályok vonatkoznak a betegség elleni védekezésre.