* Hogyan került kapcsolatba az űrkutatással?

— A ’60-as években voltam gyerek, és kilencévesen izgultam végig Armstrong holdra szállását. Mindez mély nyomot hagyott bennem. A későbbiekben fizikus lettem, és az ezredforduló környékén visszatértem az űrtevékenységhez.

Forrás: Puli Space Tech

* Történelmi szerződést kötött az Európai Űrügynökség (ESA) és a Puli Space Technologies. A bejelentés szerint a világon először az ESA holdi kutatási adatokat vásárol az Intuitive Machines IM—2 misszió keretében. Feltételezem, hogy az Európai Űrügynökséggel való együttműködés és szerződéskötés nem egyik napról a másikra történt?

— Mindez viszonylag gyorsan történt. Magát a Puli űrtechnológiai céget 2010-ben alapítottam meg, és éppen akkor hirdette meg a Google a Lunar X Prize ösztönző nemzetközi versenyt. A kihívás arról szólt, hogy valamiféle hasznos eszközt kell készíteni, melyet el kell juttatni a Holdra. Feltétel volt még, hogy a Holdon tegyen meg legalább 500 métert, és küldjön vissza videókat, illetve fotókat. Mindez pedig 90 százalékban magánfinanszírozásból és ne állami támogatással. A verseny legfontosabb célja az volt, hogy ösztönözzék a magántőke beáramlását a Hold gazdasági felderítésébe. A Puli mint holdjárófejlesztő projektum pedig tökéletesen beleillett a fentiekben ecsetelt koncepcióba. Elkezdtük gyártani a prototípusokat, melyeket teszteltünk az úgynevezett Hold- és Mars-analóg terepeken. Ebben az időszakban rendkívül megnőtt az érdeklődés a Hold erőforrásainak a feltérképezésére. Szóval, ha már a Holdra szállunk, akkor mit tudnánk ott a helyszínen hasznosítani, kivédve ezzel a méregdrága szállítási folyamatokat.

* Pontosan milyen műszerekről van szó, és miről is szól a fentiekben említett misszió, mi a célja?

— Az egyik legfontosabb erőforrás a Holdon természetesen a vízjég, mely feltárásának az egyik eszköze a neutronspektroszkópia. Mi ilyen eszközt fejlesztettünk ki egykor még a NASA segítségével 2022-ben. És végül ennek az eszköznek a kapcsán állapodtunk meg az Intuitive Machines céggel, mely több expedíciót is szervez a Holdra. Ez egy magáncég, és a NASA megbízásából végzi ezeket az expedíciókat. A cégnek megtetszett a mi műszerünk, és megegyeztünk abban, hogy egy általuk fejlesztett, úgynevezett ugrálódrónon mindenképp helye lenne az általunk fejlesztett neutron-spektrométernek. Szóval megállapodtunk, hogy mi adjuk az eszközt, ők pedig a fuvart ingyen, melynek piaci ára egyébként körülbelül 2 millió dollár.

* Nagyon jól hangzik magyarul a vízjég és a vízszimatoló, avagy a Lunar Water Snooper, mely készülék nemrég sikeresen eljutott a Holdra. Ez volt az első magyar eszköz, mely a Hold felszínén landolt. Hogyan történt mindez?

— A NASA alkotta meg a Kereskedelmi Holdi Küldetések című programot, melynek keretében kizárólag akkreditált magáncégek holdexpedíciókat hajtanak végre. Így kerültünk mi az Intuitive Machines „fedélzetére”. Sajnos, az expedíció nem teljesen úgy sikerült, ahogyan terveztük, mert leszálláskor a magasságmérő szenzor meghibásodása miatt a gép oldalazva kereste a leszállóhelyet. Ezáltal beakadt a lába, és több tíz méteren át csúszott, végül oldalra dőlve érkezett meg egy kráterbe. Ettől függetlenül a körülbelül 12 óra üzemidőből kaptunk néhány órát. Részletes adatokat sajnos nem tudtunk gyűjteni. De így is örülünk a landolásnak, mivel ezáltal az úgynevezett Technológiai Felkészültség 9-es fokozatát teljesítettük. Tehát működtünk a világűrben és a Holdon -60 fokban, s útközben egyébként volt hasznos mérésünk, melyet jelenleg is elemzünk.

Forrás: Puli Space Tech

* Ha vízre bukkannának a Holdon, az mindent megváltoztatna? Milyen lehetőségek nyílnának meg akkor az emberiség számára?

— Abban biztosak vagyunk, hogy van vízjég a Holdon, csak azt nem tudjuk, hogy hol és mennyi. Ezért fontosak a precíz felderítések. Ha sikerülne megtalálni és kibányászni, akkor a vízjég számos dologra adna lehetőséget. Egyrészt nem kellene vizet szállítani, ami rendkívül költséges. Másrészt a víz hidrogén és oxigén, tehát rakéta-üzemanyagként hasznosítható. Hiszen nagyon sok olyan rakétarendszer van, amely folyékonyhidrogén- vagy oxigénüzemanyaggal működik. Mindez tehát lehetővé tenné, hogy ne kelljen magunkkal vinni az üzemanyagot.

* Milyen területeken szeretnének még áttörést elérni a jövőben? Milyen új és innovatív űrtechnológiákra számíthatunk? Ha jól tudom, újabb holdküldetést is terveznek?

— Nagyon fontos számunkra, hogy a vízszimatoló, mely Lucsányi Dávid kollégánk alapötlete volt, további fejlesztésre szorul. Ennek érdekében fejlettebb CMOS-szenzorokat szeretnénk használni, melyeknek legfontosabb előnyei, hogy kicsik és viszonylag olcsók. A másik terület pedig a holdjárónk fejlesztése. Ez egy nagyon jó felszíni mobilitású, 10 kilogramm súlyú robot, mellyel akár 40-45 fokos lejtőkön is tudunk menni. Ezzel az eszközzel szeretnénk a következő években újra eljutni a Holdra.