home 2024. május 22., Júlia napja
Online előfizetés
Petőfi alföldje — az alföld Petőfije
Kartali Róbert
2023.10.05.
LXXVIII. évf. 40. szám
Petőfi alföldje — az alföld Petőfije

Az alföld. Petőfi 200 címmel az első magyar modern szemléletű költő, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából nemzetközi tájtörténeti-néprajzi konferenciát szervezett a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, a Mozdulj! Petőfi! programsorozat részeként.

A kétnapos tanácskozáson csaknem húsz előadás hangzott el a Petőfi-kultuszról, a Petőfi-költeményekből kirajzolódó táji kapcsolatokról, az akkori vidéki népélet aspektusairól, valamint az alföldi életmódról.

Az eseményt elsődlegesen azzal a céllal szervezték meg, hogy tájtörténészek és néprajzkutatók szemszögéből vizsgálják és értelmezzék Petőfi Sándornak, az alföldi rónaság szülöttjének természet- és tájképeit — felkutatva a verseiben rejlő népi szimbólumok mai jelentését. A VM4K által életre hívott rendezvény megszervezését dr. Silling István és dr. Silling Léda kupuszinai néprajzkutatók segítették szakértői támogatásukkal. A konferencián a Vajdaságban máig jelentős kultusznak örvendő költő munkásságának elemzésével arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen üzenetet közvetít és milyen értelmet nyer Petőfi természet- és tájköltészete mai, XXI. századi vonatkozásban.

A Petőfi-bicentenárium alkalmából megvalósuló tudományos előadás-sorozaton elismert néprajzkutatók, muzeológusok, tájtörténészek és egyetemi oktatók szakmai előadásokon méltatták Petőfi Sándor költői nagyságát. Szó esett a Petőfi-költeményekből kirajzolódó táji kapcsolatokról, népéleti jellemzőkről, valamint a vajdasági Petőfi-kultusz kibontakozásáról is, különös tekintettel az alföldi életmód, gazdálkodás, népi építészet, egyházak, népi vallásosság, népszokások, népköltészet, népi táplálkozás és turizmus témaköreire.

— Petőfi Sándor a vajdasági magyar nemzettudat meghatározó része. A nemzeti identitásunk az 1848/49-es forradalom eseményeiből táplálkozik, így Petőfi Sándor alakjából is — emelte ki ünnepi beszédében a konferencia megnyitóján Fremond Árpád. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke a résztvevőket köszöntve a költő Az alföld című verséből idézett, majd annak soraihoz kapcsolódva az itthon maradásról és a nemzeti identitásról beszélt. — Itt vagyok itthon. Ez az életérzés egy olyan építőelem, ami örök, és az örökítés sajátos módszereivel örökíthető, és amivel napjainkban is dolgozunk a nemzeti kultúra, valamint annak környezetben való működtetésének vonatkozásában is. Itt vagyunk itthon mi mindannyian, mi, a délvidéki magyar nép, a hozott és teremtett tárgyi és eszmei értékeinkkel együtt.


Fremond Árpád

A jelenkorban, a bicentenárium évében Petőfi Sándor költő örökségét felkarolva, a nemzeti alapra helyezett kulturális érzékenyítéshez nagyban hozzájárul a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ intenzív programsorozata — hangsúlyozta az MNT elnöke. Mint mondta, élővé válik mindaz, amit tudunk, és fizikai közelségbe hozza annak lehetőségét, hogy abból leválaszthassuk azokat a szeleteket, amelyeket mi a legközelebb érezhetünk saját magunkhoz. — Mi, akik ma itt vagyunk, mindannyian hozzájárulhatunk Petőfi emlékének életben tartásához, és ezen keresztül hozzájárulhatunk közösségünk identitásának erősítéséhez is. A költő születésének 200. évfordulója lehetőséget kínál, hogy hangot adjunk a nemzeti összetartozásunknak és lendületet adjunk a közösségünknek. Ezt a feladatot a közösség szintjén is sikerre visszük, azzal, ahogyan megmutatjuk magunkból az identitásunk legkülönfélébb részeit, jelen esetben az életmódunk néprajzi és tájtörténeti csoportba való foglalásával, elsősorban önmagunkat töltjük fel útravalóval — zárta szavait Fremond Árpád. A konferencia címadó Petőfi-versét, Az alföld című költeményt Oroszi Armand, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium diákja előadásában hallhatták a résztvevők.


Dr. Silling István

Az első napon tíz neves szakember tartotta meg előadását. Dr. Pfeiffer Attila történész, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa Magyarország demográfiai és gazdasági helyzetét elemezte a karlócai békétől a belgrádi békéig. Érdekfeszítő előadással készült dr. habil. Bárth Dániel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének igazgatója. Vallás és mágia határán címmel a bácskai népi hitélet és vallási gyakorlat közötti kapcsolatokat mutatta be a XIX. századi levéltári források alapján. Rávilágított, hogy Bácska többnemzetiségű és vegyes vallású régiójában mely vallási gyakorlatok és hitéleti mozzanatok álltak a hivatalos és a népi vallásosság, valamint a néphit halmazainak közös metszéspontjában. Kothencz Kelemen néprajzkutató, a bajai Türr István Múzeum főmuzeológusa előadásában betekintést nyújtott abba, hogy Baján és környékén a dualizmus idején milyen konfliktusok voltak a papok és a kántorok között. Dr. Silling István néprajzkutató az alföldi vizek tiszteletéről beszélt, valamint a vizek melletti alföldi kápolnák történetéről. Tanya és egyházszervezet a 19. századi Bácskában címmel dr. Bárth János néprajzkutató-történész tartott előadást. Dr. Tóth-Glemba Klára néprajzkutató Mollyfalvi kutatásait ismertette. A közép-bánáti falut a II. világháború után haláltáborrá alakították, majd elnéptelenedett, és lassan el is tűnt a föld színéről. Ft. dr. Horváth Endre plébános, a Keresztény Értelmiségi Kör alelnöke a nagy költő Az apostol című művét elemezte teológusi szemmel.

A Petőfi-kultuszról dr. Filus Erika, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója tartott online előadást. A költő szülővárosaként Kiskőrös mindig is élen járt Petőfi kultuszának ápolásában, viszont az évforduló Kárpát-medencei szinten ad lehetőséget a Petőfi Sándorhoz kapcsolódó nemzeti emlékezet és felhalmozott tudás megismertetésére és újragondolására. Dr. Németh Ferenc művelődéstörténész a vajdasági Petőfi-kultusz alakulástörténetét mutatta be. Előadásából kiderült, Vajdaságban késett a költő emlékének ápolása, kultuszának kibontakozása, csupán a XIX. század ’70-es éveitől jelentkezett, a magyar sajtó fejlődésével párhuzamosan. A konferencia első napja dr. Klamár Zoltán néprajzkutató előadásával ért véget, aki a családi és a táji kapcsolatokról beszélt, népéleti szemszögből.


Dr. Silling Léda

A második napon a gasztronómia, az alföldi konyha és a magyar táplálkozáskultúra került fókuszba, továbbá a Petőfi korából származó alföldi szőlők és borok is kiemelt figyelmet kaptak. Dr. Báti Anikó néprajzkutató, az MTA Történeti Néprajzi Osztályának tudományos főmunkatársa az alföldi konyha örökségét mutatta be, dr. Csonka-Takács Eszter etnográfus, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság ügyvezetője az alföld gasztronómiai örökségéről beszélt, valamint a hungarikumrendszer elemeiről, melyek mögött közösségi tudás, gyakorlat és identitás áll. A XIX. századi alföldi borkultúráról a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Néprajzi és Antropológiai Tanszékének vendég előadói beszéltek: dr. Simon András néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi docens és dr. Mód László néprajzkutató, egyetemi adjunktus. Ezután dr. Silling Léda néprajzkutató, kulturális antropológus ismertette kutatását a dél-alföldi csárdákról, melyek virágkora a XVIII—XIX. században volt. A csárdák vízparton, vízi átkelőhelyek mellett vagy fontosabb utak kereszteződésénél jöttek létre, egymástól éppen akkora távolságra, amennyit egy megrakott szekérrel egy nap alatt meg lehetett tenni. A csárdákhoz az ivón kívül kút is, és legelő is tartozott az utazók állatai számára. Mint a régi térképekből kiderült, a csárdák körül gyakran települések is kialakultak, de a közlekedés fejlődése megpecsételte a csárdák sorsát, melyek ma már vagy üres épületek, vagy csupán a földrajzi nevek mutatják az egykori zajos élet nyomait.

Nem múlik el, csak átalakul címmel tartott előadást dr. Szőke Anna néprajzkutató, pedagógus az alföldi gyermekvilágról, majd Valkay Zoltán építőmérnök, műépítész tartott prezentációt az alföldi építészet elfelejtett tanulságairól. Végezetül a Tisza és holtágai biológiai sokféleségét Gergely József biológus, természetfotós mutatta be. A kétnapos konferencián elhangzott előadások tartalmából hamarosan megjelenik egy tudományos publikáció is a Mozdulj! Petőfi! programsorozat részeként.

Fényképezte: Kartali Róbert

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..