A kétnapos szemle hivatalos programja a hagyományos népviseletes felvonulással és menettánccal kezdődött szombaton, mely egyúttal a Kárpát-medencét körülölelő, körbetáncoló, körbezengő és egybeszövő kezdeményezés, az I. Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál napja is. Annak felmutatása, hogy érték a gyermek, a család, a közösség, a keresztény élet, az örökség, a hagyományhűség.

A néptánccsoportok a női strandtól vonultak a nagypark sétányán a Vigadó épületén keresztül egészen a nyári színpadig, ahol a népes tömeg együtt énekelte a Himnuszt. Gyönyörű és felemelő pillanat volt. Ezután a vajdasági magyarok összetartozása és állhatatossága jegyében Fazekas Ferenc atya megáldotta a fesztivál lobogóját és a résztvevőket.

— A vajdasági magyarság szempontjából ez a fesztivál mérhetetlen fontossággal bír. Összefogásra ösztönöz, reményt ad, megtartóerőt sugároz. Felemelő érzés együtt dolgozni, szolgálni, érezni azt, hogy mindenkit egy cél vezérel: ápolni a kultúránkat, hagyományainkat, és minden nehézség ellenére itt maradni, megmaradni. Itt, a Vajdaságban, magyarként! — emelte ki a megnyitón Tímár Gabriella, a Fesztivál Tanácsának elnöke. Mint mondta, tennünk, cselekednünk kell azért, hogy élhető környezetet teremtsünk és megmaradjunk, de azért is, hogy őseink hagyatéka, az a kincs, amelyet ránk hagytak, a néptánc, a népzene, a tárgyalkotó művészetünk tovább éljen, és életünk része legyen. Rámutatott, hogy a fesztivál a cselekvő nemzet évének jegyében, továbbá Palics első említésének 560 éves, valamint az 1952-beli Palicsi Magyar Ünnepi Játékok 70 éves jubileuma jegyében valósul meg. Mint minden évben, az idén is számos évforduló teszi felemelővé a fesztivált: Kodály Zoltán születésének 140. évfordulóját ünnepeljük, Kálmány Lajos néprajzkutatóra emlékezünk, aki 170 éve született, valamint a 90 éve született Martin Györgyre és id. Horváth Lászlóra, az Újvidéki Rádió szerkesztőjére, aki az idén ünnepelné 80. születésnapját. Tisztelettel adózunk a 10 éve elhunyt dr. Szöllősy Vágó László emléke és hagyatéka előtt, 50 éves a táncházmozgalom, és népzenei életünk egyik fontos eseményét, a Tiszából a Dunába folyik a víz népdalvetélkedőt is 50 éve rendezték meg.

— Nagy örömünkre szolgál, hogy az idén — a fesztivál történetében első ízben — éppen a mi településünk lehet a házigazdája a vajdasági magyar népzenei és néptáncos mozgalom legnagyobb és legtömegesebb közösségépítő rendezvényének — mondta a házigazda szerepében a résztvevőket köszöntve Csiszár Molnár Anna, a Palics Magyar Művelődési Egyesület elnöke. Kiemelte, az egyesületüket a 2000-es évek elején indították útjára. A 2001-ben alakult Szederinda népdalkórus volt az alapítója a ma már megközelítőleg 150 tagú Palics Magyar Művelődési Egyesületnek. — Az egyesület hivatalosan 2006-ban lett bejegyezve, és mivel korábban nem volt ilyen jellegű szerveződés Palicson, így a településnek mindeddig művelődési háza sem volt. Ezért a szakosztályok a próbáikat több helyszínen „megtűrt albérlőként” voltak kénytelenek megtartani. Mindezek után egy fontos mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen az idén februárban birtokba vehettük a nemrégiben az Európai Unió támogatásával felépült palicsi Magyar Művelődési Központ épületét. Ennek tükrében még nagyobb a szerepe annak, hogy a vajdasági magyar hagyományápolók legjelentősebb fesztiváljának 2022-ben éppen mi adhatunk otthont.

2022-nek még egy további jelentősége van palicsi szempontból. Az idén van 110 éve annak, hogy a település gyöngyszemeinek számító épületeket, a Jakab Dezső és Komor Marcell építészek tervei alapján magyar szecessziós stílusban készült víztornyot, Vigadót, női fürdőt és zenepavilont átadták. Ezért ezek a helyszínek fontos szerepet kaptak a Durindó és a Gyöngyösbokréta Fesztivál lebonyolításában.

A Durindó résztvevőit a Vigadó teraszán vasárnap délelőtt szintén megáldotta Fazekas Ferenc atya, majd Kern Imre, Szabadka alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki a fesztivál szervezőbizottságának is az elnöke. Beszédében hangsúlyozta, ajándék a közösség összesereglése, mert, mint mondta, jó hír, hogy van mire építkezni, van honnan hová eljutni! Van miből, van kivel és kiért! Hozzátette: „Jó ma itt, most Palicson magyarnak, keresztény, gyökereit fel nem adó magyarnak lenni! Jó ma ezt Önöktől tanulni és Önökkel megélni, ünnepelni!”

— A XLV. Durindó megnyitóján ha nem is neveznénk magunkat egy boldog magyar nemzedéknek, egy dolgot mindenképp elmondhatunk magunkról: erős, cselekvő mintaközösség tagjai vagyunk. Sok-sok munkával mögöttünk, sok-sok sikerrel, sok-sok teljesítménnyel és sok-sok eredménnyel — ezt már Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke emelte ki beszédében. — Az elmúlt évtizedekben együtt közösen bebizonyítottuk, hogy a céltalan panaszkodás helyett a cselekvést tudtuk és mertük választani. Nem arra figyeltünk, hogy mi nincs, hanem arra, hogy ami van, abból hogyan tudunk értékálló minőséget teremteni, hogyan tudjuk javunkra fordítani még a balsikert és a kudarcot is. Sorsunk ismét olyan fordulójához érkeztünk, amelynek háborús szele arra döbbent rá valamennyiünket, hogy nem önmagunkért vagyunk, és hogy még nagyon sok feladatunk van, mert összeköt bennünket szívünk, emlékeink és a hűség. A hűség közös anyanyelvünkhöz, népdalainkhoz, kultúránkhoz, hitünkhöz, szülőföldünkhöz, ezeréves hazánkhoz és nemzetünkhöz.

Mert amíg perdül a szoknya, dobban a csizma és száll az ének, addig hirdetjük együtt a magyar tettrekészséget, az életerőt és a hagyományok, örökségünk mindenek felett álló tiszteletét — hangzott el a megnyitón, ahol a szervezők megköszönték Pásztor Istvánnak, a VMSZ és a tartományi képviselőház elnökének, hogy évről évre támogatásáról biztosítja a rendezvényt. A fesztivál nemzeti jelentőségű programként a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség ajánlásával Magyarország Kormánya segítőkészségét élvezi több mint tíz éve. A támogatás a Nemzetpolitikai Államtitkárság révén a Bethlen Gábor Alap közreműködésével ér célba minden évben a seregszemlét szervező házigazdához. Az idén Szabadka Város Önkormányzata kiemelt összegű támogatásban részesítette az eseményt, hasonlóképpen a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság is, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság pedig megduplázta a fesztivál támogatását. Szerbia Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma a keretekhez mérten igyekezett támogatni a 2022. évi Gyöngyösbokrétát és Durindót, amiként a Nemzeti Kulturális Alap és a Csoóri Sándor Alap is.

Mint kiderült, jövőre a XLVI. Durindó és az LIX. Gyöngyösbokréta Fesztivál helyszíne Magyarcsernye lesz.