Ez a döntés egyrészt felháborodást keltett Belgrádban, másrészt ijedtséget eredményezett a koszovói szerbek körében, hiszen közülük sokan a szerb költségvetésből dinárban kapják fizetésüket, nyugdíjukat, támogatásukat.

Amíg Pristina azzal indokolta a lépését, hogy a Szerbiából érkező dinár útja követhetetlen, és ezzel illegális tevékenységekre is lehetőséget ad (például így pénzelhették a tavaly szeptemberi banjskai támadás elkövetőit), Belgrád szerint ez csak Albin Kurti újabb kísérlete arra, hogy ellehetetlenítse, végső soron pedig elűzze a Koszovóban élő szerb kisebbséget.

A koszovói szerb kisebbség legnagyobb pártja, a Szerb Lista közleményben reagált az eseményekre, és közölte: mindazon intézményi erőszak után, amelyet a helyi szerbeknek el kellett tűrniük az utóbbi években, és amelyek nem jártak sikerrel, most a pristinai vezetőség a legközvetlenebb módját választotta annak, hogy veszélybe sodorja a szerbség megmaradását. A döntés alkalmazása egy etnikai tisztogatással érne fel — olvasható a közleményben.

Aleksandar Vučić köztársasági elnök a davosi Világgazdasági Fórum margóján több külföldi vezetővel és diplomatával is tárgyalt, és mindannyiukat arra kérte, segítsenek a koszovói szerbeknek, vagyis vegyék rá Pristinát arra, hogy ne valósítsa meg a dinárban történő pénzforgalom beszüntetésére vonatkozó ígéretét. Az elnök arról is beszélt, reméli, hogy nem az amerikaiak állnak Albin Kurti ezen döntése mögött. Mint mondta, Koszovónak erős támogatói vannak, az Egyesült Államoktól például Javelin páncéltörő rakétákat kapott.

Az államfő hangsúlyozta: nem túl derülátó a pénzforgalomról szóló döntés megfordításával kapcsolatban, de mindenképp mindent meg kell kísérelnie a koszovói szerbek megmaradása érdekében. Ana Brnabić miniszterelnök pedig az üggyel kapcsolatban arról beszélt, hogy a pristinai bejelentés — és aztán majd a megvalósítás is — aláássa a Belgrád és Pristina között évek óta folyó párbeszédet, semmibe véve a teljes rendezési folyamatot.

Miroslav Lajčak, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízott az üggyel kapcsolatban azt mondta, az EU hamarosan hivatalosan is állást foglal, és reményét fejezte ki, hogy a pénzforgalom leállítása nem okoz újabb feszültséget a két fél között.

A dinár elfogadott fizetőeszköz maradt Koszovóban az 1999-beli háború után, és a pénzforgalom azután sem szűnt meg, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Ez azt jelenti, hogy a koszovói szerbek megkaphatták juttatásukat dinárban, és gond nélkül tudták használni ezt a fizetőeszközt a többségében szerbek lakta települések intézményeiben, éttermeiben vagy üzleteiben.

A hivatalos bejelentések szerint a szerb költségvetésből évente körülbelül 800 millió euró jut a koszovói szerbeknek. Ez a pénz azonban nem folyik át a koszovói központi bankon, így a pristinai szervek számára követhetetlen. Emiatt döntött úgy a koszovói kormány, hogy beszünteti a pénzforgalmat.