ÉVFORDULÓ. Slobodan Milošević megdöntésének negyedik évfordulóján, október 5-én, kedden este tévébeszédet mondott Boris Tadić, Szerbia elnöke. Ez már önmagában is eseményszámba megy - a szerbiai hatalom nem arról nevezetes, hogy a polgárokkal kommunikál -, Vojislav Koštunica kormányfő az újabban bevezetett sajtótájékoztatókon úgy viselkedik, mint akinek a fogát húzzák... Nos, Szerbia elnöke beszédet intézett a polgárokhoz, s ebben arra szólította fel a kosovói szerbeket, hogy vegyenek részt a tartományi parlamenti választásokon. Aki ismeri a balkáni állapotokat, az pontosan tudja: ez az üzenet a vakmerőséggel határos. Néhány nappal korábban ugyanis a szerb kormányfő, Vojislav Koštunica és a pravoszláv egyházfő, Pál pátriárka is (az egyház immár nyíltan beleszól az államügyekbe) ennek éppen az ellenkezőjét üzente. Mindketten azt mondták a kosovói szerbeknek, hogy ne menjenek szavazni!
Tadić azzal érvel, hogy az állam érdekében és a Kosovóban élő szerb nép megmaradása érdekében tette a felszólítást. Október 23-án el kell menni szavazni ahhoz, hogy szerb helyi hatalom alakulhasson ott, ahol Kosovóban még szerbek élnek. ,,Ezalatt elsősorban azt értem, hogy a rendőrség, az igazságügy, az oktatásügy, az iskolák szerb kézben legyenek, méghozzá három hónapon belül. Ha ez a feltétel 90 napon belül nem teljesül, abban a pillanatban követelni fogom, hogy a szerb képviselők adják vissza mandátumukat, és vonuljanak ki a kosovói parlamentből. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feltételeket teljesítsék, részesei kell legyünk a demokratikus folyamatnak' - mondta Szerbia elnöke. Felszólította a szerb kormányt és annak elnökét: tartsák tiszteletben a törvényt, és Kosovóról kitelepített minden polgárnak tegyék lehetővé, hogy élhessen alapvető emberi jogával, azaz leadhassa szavazatát.
A RADIKÁLISOK A LEVÁLTÁSÁT KÉRIK. A fölhördülés nem maradt el. A pravoszláv egyház azt üzeni: a szerbiai kormányfő a tűzzel játszik, s ha a kosovói szerbek részt vesznek a választásokon, akkor az fölér egy politikai öngyilkossággal. Koštunica csapatából Predrag Marković, a szerbiai parlament elnöke tiltakozik a leghangosabban: azt mondja, hogy Tadić túllépte a hatáskörét, a Kosovo-politika ügyében egyedül a szerbiai kormány az illetékese. Šešelj vajda radikálisai azonnal akcióba léptek: azt akarják, hogy a köztársasági parlament szavazzon Szerbia elnökének a leváltásáról.
Boris Tadić a szerbiai elnökség épülete előtt tartott csütörtöki sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy szervezett kampány folyik ellene, amiért felszólította a kosovói szerbeket, hogy vegyenek részt a választásokon. Bírálta Vojislav Koštunica kormányfőt, aki síkraszáll azért, hogy a szerbek ne szavazzanak, mondván: a kormányfőnek joga van a saját véleményére, az álláspontja legitim is, de veszélyes a nemzeti érdekek szempontjából. Azzal vádolta a szerb kormányt, hogy a ,,tétlenség politikáját folytatja, ebben a politikában pedig ő nem hajlandó részt venni. Az a szándéka, hogy megdöntse a kormányt? - tette fel a kérdést egy újságíró. Nem szándéka megdönteni a kormányt, ehhez egyébként alkotmányos hatásköre sincs, mondta, s egyetlen lépésével sem szeretne hozzájárulni az ország destabilizálásához. Nem fél a leváltását célzó indítványtól, de hangsúlyozta: ha a polgárok a referendumon úgy döntenének, hogy ő marad az elnök, akkor abban a pillanatban fel kellene oszlatni a képviselőházat, ezzel pedig a kormány is lemondásra kényszerülne.
HÁGÁRÓL IS. Tévébeszédében a szerbiai kormányfő a Hágával való együttműködésre is kitért. ,,Szerbia azon állampolgárai - meg azok a személyek, akik az ország területén tartózkodnak -, akik ellen a hágai törvényszék vádat emelt, kötelesek eleget tenni a felszólításnak és szembesülni a vádirattal. Nemzeti érdekünk, hogy az állam segítsen az igazság kiderítésében. Éppen ezért a szerb kormánynak be kell tartania a törvényeket. Nincs lehetőség arra, hogy a végrehajtó hatalom úgy értelmezze az igazságügy határozatait, ahogy az neki megfelel. Nem relativizálhatják a politikusok a bírósági döntéseket oly módon, hogy végrehajtásukat a vádlottak szabad akaratára bízza” - mondta Szerbia elnöke. Természetesen a négy tábornok kiadatása körüli huzavonára gondolt. A négy tábornok közül három tartózkodik Szerbiában (Ðorðević tábornok még idejében Oroszországba menekült), a három közül pedig csak egy, név szerint Sreten Lukić vette át a vádiratot. A ,,háborús hős, az az ember, aki ,,legyőzte a NATO-t, Nebojša Pavković nem hajlandó átvenni a vádiratot, s nem hajlandó arra sem, hogy Hágában esetleg tisztázza magát. S ez még nem minden. Azt találta ki, hogy Szerbiában szervezzenek referendumot, melynek témája: Nebojša Pavković!!! Szeretné, ha népszavazáson döntenék el a polgárok, hogy N., a nyugalmazott hadseregtábornok elutazzon-e Hágába vagy sem! Nem tudja az ember, hogy ezen a hallatlan pimaszságon sírjon-e vagy nevessen. Mert jól nevelt ember nem nevet a másikon, akiről gyanítja, hogy beteg. Márpedig azzal, aki Napóleonnak képzeli magát, nyilván komoly bajok vannak.
MEGALAKULT A KISEBBSÉGÜGYI TANÁCS. Október 8-án Belgrádban megalakult a Szerbiai Kisebbségügyi Tanács, melynek elnöke Vojislav Koštunica szerbiai kormányfő, a tanács tagjai pedig a tizenegy szerbiai nemzeti kisebbségi tanács elnökei és a köztársasági reszortminisztériumok képviselői. A tanács kiemelt feladata, hogy együttműködjön az országos intézményekkel, mindenekelőtt a szerbiai parlament kisebbségügyi bizottságával, az emberi jogi és kisebbségügyi minisztériummal, de a többi minisztériummal is.