A királyhalmi Mészáros Gábor szüleivel együtt 8 hektáron termel almát. Többfajta szerepel a kínálatban, hiszen a piac igényei állandóan változnak.  

— Ezen a parcellán a mennyiséget illetően több is teremhetett volna. Nagyon szépen virágoztak a fák, ám a tavaszi fagy áthúzta számításainkat. A minőséggel elégedett vagyok, annak ellenére, hogy növényvédelmi szempontból nagyon nehéz évről beszélhetünk. Rendkívül csapadékos tavasz van mögöttünk, májusban minden másnap esett az eső, ami kedvezett a varasodásnak és egyéb betegségeknek. A fertőzések és betegségek ellen sikeresen védekeztünk, majd nyáron rendkívüli szárazság következett, melyen öntözéssel, csöpögtető rendszerrel igyekeztünk enyhíteni. Kis vízmennyiséggel öntöztünk, ami hasznosnak és takarékosnak bizonyult. Számításaim szerint ezzel a módszerrel sokkal kevesebb vízmennyiséget használok fel egy területre, mint tifonnal. Évek óta nincs kemény tél, a növények vegetációja korán megindul, elkezdődik a virágzás, majd a lehűlés egy éjszaka alatt elviszi az egész termést. A fagy ellen legegyszerűbben mikroszórós felső öntözéssel lehetne védekezni, tehát hirtelen nagy vízmennyiséget kellene kijuttatni néhány hektár területre, ami nálunk nehezen kivitelezhető. Ha kevés vízzel öntözöm a terület egy részét, akkor még nagyobb kár keletkezik, mintha semmit sem csináltam volna. Folyamatosan szükség van vízre, mely cseppfolyósból szilárd állapotba alakul át, és jóformán a halmazállapot-változás során keletkező energia védi meg a fagytól a bibét — mondta Mészáros Gábor királyhalmi növényorvos és termelő.

Mészáros Gábor

Az alma felvásárlási ára 35 és 50 dinár között mozog. A termelők a prémiumminőségű, elsőosztályú almáért legalább 55-60 dinárt szeretnének kapni, ezzel elégedettek lennének. Gábor abban bízik, hogy lassacskán újra elindul az orosz piacra való kiszállítás, habár csak a prémiumminőségű almát keresik, és azt is olcsón szeretnék megkapni.

— Sokan felszámolták gyümölcsöseiket, mert az almatermelést nem találták jövedelmezőnek. A befektetések nagyok, a jó minőségű alma sok munka és odafigyelés árán termelhető meg, és még a buktatókkal is számolni kell, mint amilyen a jég, a hőség, a szárazság. Az előttünk álló télen is minden bizonnyal többen felhagynak az almatermesztéssel. A bevásárlóközpontokban 100-120 dinár az alma ára, ami jól hangzik, viszont azt kevesen tudják, hogy ebből a termelő mindössze 30-40 dinárt kap. Mi még nem szedtünk ki egy fát sem, sőt, a szebb jövőben bízva tavaly új ültetvényt telepítettünk. Eddig sokan termeltek almát, és a nagy mennyiség leszorította az árakat. Ha kevesebben termelnek almát, akkor talán a gyümölcs a hazai piacon találna gazdára, és nem kellene kiszállítani. Az itt megtermelt alma a legjobb minőségű. Egy Oroszországba szállító sofőr mesélte, amikor a lengyel alma megérkezik, és kinyitják a kamion hátulját, csak a csomagolóanyag szagát lehet érezni, viszont amikor az észak-bácskai almával teli kamiont nyitják ki, akkor az ízes, zamatos homoki alma jellegzetes, utánozhatatlan illata érződik. Az alma eredetét úgy állapítják meg, hogy hozzávágják a földhöz. Ha szétloccsan, és folyik a leve, akkor az homoki alma, ha visszapattan, mint a gumilabda, akkor viszont a lengyelektől érkezett. Bízom az almatermelés jövőjében, de ehhez intenzíven kell termelni, minőségi árut előállítva — mondta a szakember.

A királyhalmi Túri Tibort Horgoson, a határkerítés mellett lévő földjén értem utol. Alma ezen a területen már nincs, ellenben a migránsok által hátrahagyott szemétbe lépten-nyomon belebotlunk. Tiborék több mint 70 hektáron gazdálkodnak, melyből 37 hold almaültetvény, 6,5 hold birsalma, 11 hold pedig körte, pontosabban utóbbi csak volt, mivel az elmúlt két évben a tavaszi fagyok elvitték a termést, így a gazda kénytelen volt megszabadulni a körtefáktól.

— Az almának nincs piaca, nem találni megfelelő munkaerőt, az előállítása nagyon drága, és a termelő még az időjárás viszontagságainak is ki van téve. Az alma megtermelése nagyon hosszú folyamat, az önköltségi ára 25-30 dinár körül mozog. A szeptemberi, nagy melegek miatt a tárolókban be kellett kapcsolni a megfelelő, hűtésre szolgáló berendezéseket, ami szintén pénzbe került. Néhány éve még optimista voltam az almatermeléssel kapcsolatban, ma már nem vagyok az — mondta Túri gazda.

Túri Tibor a birsültetvény előtt

A termelő szerint változtatni kell az agrotechnikán. Tibor gazda véleménye szerint az almaültetvényen nem szabadna frézerezni, így védőréteg alakulhatna ki a talajon. Úgy véli, az orosz piacot újévig elvesztettük, mert Oroszországban évekkel ezelőtt rengeteg almaültetvény létesült, melyek már termőre fordultak.

— Ha a tavasszal nem történik valami csoda, akkor nagyon sok alma a termelők nyakán marad. Ekkora mennyiséget a hazai piac nem tud felvenni. A jövőt nem az almatermelésben látom. Esetleg akkor, ha három—öt év múlva a családi gazdaság legfeljebb 10 hektáron termel, és csak a megfelelő minőségre törekszik, azaz mindent úgy csinál, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Viszont nem tudom, a munkaerő kérdését hogyan tudja megoldani. Lassan harminc éve jelen vagyunk a belgrádi nagybani piacon, és tapasztalataink szerint egyre kevesebben vásárolnak ott. Az almát a majdnem 2 milliós nagyvárosban is nagyon nehéz eladni. A gazdák 60 dináros árral elégedettek lennének, de olcsóbban sem kell — állapította meg, majd hozzáfűzte, a gazdáknak a piacon szervezetten kellene fellépniük, csakis így oldható meg az értékesítés.

Az almával ellentétben a kevesek által termesztett birs keresett a piacon, az elmúlt évben 40 dinárt kapott a termelő kilogrammjáért. Noha az elmúlt száz év alatt az idén először fagyott el a termés egy része, Túri gazda szép hozam elé néz. Manapság minden más gyümölcs és zöldségféle keresettebb és jövedelmezőbb, mint az alma. Sajnálatos lenne, ha az egyedi ízű, illatú és zamatú homoki alma teljesen eltűnne a gyümölcsösökből, viszont a gazdáktól sem várhatja el senki, hogy évről évre veszteségesen termeljenek.

Almaszüret Mészárosék gyümölcsösében