Az Újvidéki Zeneakadémia utolsó vizsgáira készül, és nemrég egy zenei műhely vezetését is elvállalta ifjabb Kurina Verebes Gusztáv hegedűművész. 1984-ben született Zentán, a többgenerációs cigányzenészcsalád legidősebb gyermekeként. Több bel- és külföldi versenyről hozott már haza első díjat, a többi között 2011-ben a csókai II. Dankó Pista Nemzetközi Prímásvetélkedőről.
Ifj. Kurina Verebes Gusztávval zenéről, zenei oktatásról és a terveiről beszélgettem.
* Az anyatejjel szívtad magadba a zene szeretetét. Milyen helyet foglal el az életedben a zene?
— Mindig is jelen volt az életemben, ez már hagyomány a családunkban, generációról generációra öröklődik. Egész kicsi korom óta zenélek, de nem azért, mert muszáj volt, hanem mert nagyon megszerettem. A családunkban minden feltétel adott volt ahhoz, hogy elkezdjek hegedülni, nekem pedig megvolt hozzá a kellő tehetségem, így hát zenész lettem. Mindennap játszom vagy zenét hallgatok, nem múlik el nap zene nélkül.
* Nemrég abszolváltál az Újvidéki Zeneakadémián. Milyen benyomásokkal távoztál onnan?
— A múlt év szeptemberében fejeztem be a tanulmányaimat, de hátra van még két vizsgám. Eleinte nehéz volt boldogulnom, mert én magyar nyelven végeztem a középiskolát, és nehéz volt elsajátítani a szerb nyelvet, de végül is megtanultam, és sikerült legyőznöm ezt az akadályt. A nyelvi nehézségektől függetlenül elég jó eredményt értem el. Voltak persze olyan tantárgyak, mint a pedagógia vagy a pszichológia, amelyekből nem a legjobb érdemjegyeket kaptam, de a zenei tantárgyakból jó jegyeim vannak. Úgy érzem, mind elméleti, mind gyakorlati tudásban is nagyon sokat fejlődtem az egyetemi éveim alatt. Újvidéken a zenei élet egészen más, mint Szabadkán. Több a zeneiskola, a zeneház, és több lehetőség van a zenélésre is, például színházban, rádióban, televízióban.
* Társítod a cigányzenét másfajta zenével is, vagy inkább a hagyományosság híve vagy?
— Korábban nem foglalkoztam ezzel, de az utóbbi időben, alig egy éve, én is kísérletezek a stílusok elegyítésével. Érdekes volt számomra a többieket hallgatni, amint a jazz-, román, cigány-, etno- vagy világzenei elemek felhasználásával valamiféle „keverékzené”-t játszanak. Nagyon megtetszett, és most én is elkezdtem ezzel foglalkozni. Jó dolognak tartom a különféle zenei stílusok elegyítését, mert azzal, hogy a klasszikus zenével együtt ezt is elsajátítom, gazdagíthatom zenei ismereteimet.
* A zenélés családi hivatás nálatok. Te is ebben látod a jövődet?
— Mindenképp zenével szeretnék foglalkozni. Most, hogy nemsokára meglesz a diplomám, taníthatok majd általános iskolában, de szeretném folytatni egyetemi tanulmányaimat, mesterképzésre iratkozni, s annak befejezésével már középiskolában is taníthatok. Az egyetemen szereztem némi gyakorlatot a tanításban, az utolsó két évben mi is tartottunk órákat. Most ezt „élesben” is megtapasztaltam.
Felléptem Szabadkán, a ROMART Fesztiválon, a szervezők felfigyeltek rám, s felajánlották, hogy foglalkozzam fiatal tehetségekkel. Általános és középiskolás roma gyerekekről van szó, akik zeneiskolába járnak, ezeken a foglalkozáson pedig a zenei ismereteiket próbáltuk gazdagítani, olyasmivel, amit az iskolában nem tanítanak. A műhelymunka a Fiatalok, tehetségesek, modernek, de… elnevezésű projektum keretében zajlott le. A program anyagi fedezetére az NVO POLIS FEST nevű szervezeten keresztül pályáztunk. Ez a szervezet hét éve foglalkozik a roma kultúra népszerűsítésével. A műhelymunkákat két hónapon keresztül heti több alkalommal tartottuk azzal a céllal, hogy bővítsük a zenei képzést, és ezáltal gazdagodjon az autentikus roma kultúra. A gyerekek nagyon sokat fejlődtek, és végül elkészítettünk egy összeállítást, amit február 28-án Szabadkán, a Városháza dísztermében mutatunk be. A koncerten orosz cigányzenét, rockzenét, brazil szambát, afro-kubai zenét, klasszikusokat és jazzt is előadunk majd. A zenekarnak a Gipsy Classic Band nevet adtuk. A tizenkét fellépő vonós és ütőhangszereken, zongorán, gitáron játszik majd, ezenkívül énekes és táncos is bemutatkozik.
* Legközelebb tehát február 28-án hallhat téged a nagyérdemű. Azután milyen terveid vannak a közeljövőre nézve?
— Állandó munkám egyelőre nincs. Újvidéken helyettesítek egy tanárnőt, ezenkívül különféle zenekarokban, színházban, filharmóniában játszom, és vonós hangszerek javításával is foglalkozom.
Remélem, sikerül majd más projektumok megvalósításában is részt venni, mert nagyon élveztem a közös munkát. Ez a lehetőség összehozott néhány fiatal zenészt, és már elkezdtük szervezni a további fellépéseket. A közeljövőben Pesten rendezünk egy koncertet, a középiskolásokkal játszunk együtt, nyáron pedig fellépünk Újvidéken, az Exit Fesztiválon is. Nagyon tehetséges fiatalokról van szó, én bízom abban, hogy az együttműködés hosszú ideig fog tartani.
