A zentai Rozetta Kézműves Társaságban a foltvarrók csoportját Horváth Mária vezeti, aki már huszonöt éve foglalkozik ezzel a technikával. Mint mondta, a negyed évszázad alatt több mint tíz takarót készített, szinte mindegyiket ajándékba. A legnagyobb 3,2 x 3 méteres volt. Beszélgetőtársam elmondta, ha lát egy szép anyagot, máris tervezni kezdi, mit varrhatna belőle.

Sablonok

A foltvarráshoz pamutvászon kell, műszálas anyaggal nem ajánlatos próbálkozni. Mária a kezdőknek azt ajánlja, hogy többféle színű és mintázatú anyagból 10 x 10 centis négyzeteket vágjanak ki, és illesszék össze őket. A sorrend gondos megtervezése után varrógéppel a négyzetekből székpárnát varázsolhatunk. Kell még hozzá a hátsó oldal, mely már általában egyszínű, a két réteg közé pedig puha flíz (bélés) anyag. Máriának hat ilyen párna elkészítése volt az első foltvarrómunkája.

Hatszögek összevarrása (hátoldal)

Akinek nincs varrógépe, vagy csak idegenkedik tőle, de ügyesen bánik a tűvel és a cérnával, próbálkozhat a Nagymama virágoskertje című mintával, mely teljesen kézimunka, és minden kezdő foltvarrótanfolyamon az első leckék közé tartozik. Úgynevezett papírtechnikával készül az a virág, amely hét egyforma nagyságú hatszögből áll, egy középen, hat pedig körülötte. Ha sok ilyen virágot alkotunk, lehet belőle párnahuzat, terítő, takaró, de táskát is díszíthetünk vele.

Hatszögek összevarrása (elölnézet)

A szükséges papírsablonunkat vékonyabb kartonból készítsük el. A virágunk szirmaihoz hét azonos nagyságú hatszögletű sablonra van szükségünk. Emellett kell még egy, mely körben egy centivel nagyobb az előzőeknél, ezt használjuk ugyanis a textildarabok kiszabásához. A virágunk közepét (1 db) egyszínű, a szirmokat (6 db) pedig hozzáillő mintás vagy szintén egyszínű anyagból vágjuk ki a nagyobb sablon segítségével. Mind a hét textildarabunk visszájára teszünk egy-egy kisebb papír hatszöget, a széleket visszahajtjuk, és nagy öltésekkel rögzítjük a kartont a vászonhoz. A folytatásban a hatszögeket apró öltésekkel hozzávarrjuk a középsőhöz (minden oldalhoz egyet) — de csak a textilbe öltsünk, ne a kartonba —, majd varrjuk össze a szirmokat is. Ha egy virággal megvagyunk, akkor jöhet a következő, más színekből, mintákból, és így sorjában.

A hét egyforma részből álló virágok

Amikor úgy érezzük, legyártottuk a kellő mennyiségű virágot, azokat is össze kell illeszteni, majd egymáshoz varrni. Ha elértük a tervezett nagyságot, egy kicsit levasaljuk az egészet, és kiszedegetjük a kartonokat. Ha terítőt készítünk, akkor csak hátlap kell hozzá, ha takarót, akkor tegyünk a két anyag közé flízt is.

Mária egy halom virágot hozott mutatóba. Elmesélte, hogy a maradék anyagokból általában készít egyet-egyet, de még nem jutott el addig, hogy össze is varrja őket. Habár eldöntötte, az idei évet arra (is) szánja, hogy minden elkezdett munkáját befejezze.

A Csillagvarázsló sablonnal kivágott darabok (4-4 kell mindkét mintázatból)

A rozettás csoportot ezúttal egy bonyolultabb minta elkészítésére biztatta, melyhez három, egymással harmonizáló anyagra van szükség. Az A anyagból 2 darab 9 centiméter széles, 1 m hosszú, a B és a C anyagból egy-egy 9 cm széles, 1 méter hosszú csíkot kell szabni. Az anyagokat hosszában összevarrjuk: AB, AC. Így két csíkot kapunk, melyből a Csillagvarázsló nevű műanyag sablonnal szabták ki az érdeklődők, természetesen Mária útmutatásával, az összeilleszthető darabokat. A képeken láthatják, hogy milyen ábrákat kaptak. Ebből egy blokk felhasználásával 40 x 40 cm nagyságú kispárna készülhet, ha viszont terítőt vagy takarót tervezünk, ahhoz többre van szükségünk. 

Összeállítva

Aki a fenti leírás alapján nem egészen érti a munka menetét, az internethez fordulhat segítségért, ahol nemcsak foltvarróblogokat, hanem videókat is találhat. Sőt, könyveket vagy akár kész termékeket is rendelhet, de mi mindenkit arra biztatunk, hogy inkább saját kezűleg próbálkozzon egy-egy foltvarrott munka elkészítésével. 

Zöldben

Kékben