A budapesti Szabadtűzi Lovagrend célja az idei főzőcskézéssel az volt, hogy a magyar emberek étkeiről kapjanak új ismereteket, főként a húsvét utáni maradékokra alapozva. Az elvárás ugyanis az volt, hogy minden ételnek valamilyen füstölt maradékot kellett tartalmaznia. A virtuális főzőversenynek Simon Tamás, a Szabadtűzi Lovagrend nagymestere volt a fővédnöke. Többedmagával árgus szemekkel figyelte a versenyzőket, hogy minél átfogóbb információk birtokában dönthessenek, hiszen ezúttal csak a látványra hagyatkozhattak. Tavaly, amikor első alkalommal rendezték meg a virtuális főzőcskézést, hadiételeket és főzelékeket vártak a vállalkozó szellemű csapatoktól, most pedig húsvéti füstölt kavalkád jelszóval hirdették meg az eseményt.

A Szabadtűzi Lovagrend Bánáti Kapitányságának csapata

Muzslyán négy helyszínen folyt a munka. Az egyiken négyen szorgoskodtak, a Szabadtűzi Lovagrend Bánáti Kapitányságának csapata, név szerint Gregus József, Palatinus János — mindketten lovagok —, valamint Lévai Ferenc és Srđan Lončarski lovagjelöltek. Mivel mind a négy kategóriában részt vettek, a kínálat olyan gazdag volt, hogy egy királyi lakomán sem lehetett ez másképp. Volt füstölt ponty, sonka, kolbász, főtt tojás, kis füsttel „megsuttyantott” tanyasi tyúkhúsleves, sonka levében főtt savanyú káposzta, kétféle sütemény: sonkás rolád és káposztás kifli füstölt sajttal. A csapat vezetője, Gregus József elmondta, egy nagy vágya van, hogy társuljanak hozzájuk fiatalok, mert azt szeretné, ha mindezeket a recepteket, a régi öregek étkeinek csínját-bínját át tudná adni a fiatalabb nemzedéknek. Hozzáfűzte, nem igazán szeretnek online főzőcskézni, hiszen sokkal jobb, ha élő egyenesben folyik a verseny, mert akkor a megmérettetés része a barátkozás is. Olyankor jókat lehet viccelődni, ismerkedni, végigkóstolni a szakácsbátorító kisüstiket, sőt még egymás főztjének a titka is elleshető. Mindez most hiányzott, csak az időnkénti helyszíni bejelentkezések során cseverészhettek a szervezőkkel. Az eredményről elmondható, hogy összesítettben ezüst minősítést kapott a csapat, a levest arany, az előételt bronz, a főételt szintén bronz, a desszertet pedig ezüst fokozattal díjazta a zsűri. 

A Bíró család otthon serénykedett

A Rémusz hagyományápoló egyesület női csapata desszerttel vett részt az online megmérettetésen, kapros-túrós lepényt készített, melybe egy kis húsvétról maradt füstölt kolbászt is belecsempészett. A hölgykoszorút Damjanovity Otília vezette, a segítőtársai pedig Oláh Eszter és Maron Marika voltak. Elmondták, hogy Muzslyán mindig igencsak kapósak voltak a kelt tésztából készített sütemények, manapság is heti rendszerességgel sütnek a család ízlése szerint kalácsot, és az egyik közkedvelt ínyencség a mostani versenyre is elkészült. Szép színt kapott a lepény, a zsűri pedig bizonyára jobban örült volna, ha meg is kóstolhatja, de az eredmény, az arany minősítés így sem maradt el.

Karajba zárt csülök

A Rémusz hagyományápoló egyesület férficsapata nem akármilyen főétellel, karajba zárt csülökkel rajtolt. A lelkes csapatot Rózsa László vezette, mellette segédkezett Nagy József és Maron Jano. Szépen megosztották a munkát, amire szükség is volt, hiszen a nem kezdő szakácsoknak ajánlott étel — az őzgerincbe helyezett hússzeletek, a töltelék — hosszadalmas előkészületet, bonyolult műveletsort igényelt. A zsűrinek leírt recept, a videóban bemutatott elkészítési mód, a végeredmény és az igencsak szép tálalás arany minősítést hozott nekik. Arról nem is szólva, hogy a főzőcskézők jó étvággyal el is fogyasztották a finomságokat. Az egyik tag elmondta, már nagyon várta ezt a versenyt, jó az, hogy a pandémia közepette is kitalálnak valamilyen rendezvényt, mely legalább egy kicsit kimozdítja az embereket a mindennapi szürkeségből, bezártságból. Hozzátették, abban bíznak, hogy a Szent Iván-napi főzést már élőben is megtarthatják, mert már mindannyian igényelnének egy ilyen kikapcsolódást.

A Rémusz hagyományápoló egyesület férficsapata

Szintén a Rémusz hagyományápoló egyesület „színeiben”, de családias hangulatban, otthon serénykedett a Bíró család, István és neje, Zsuzsi, valamint az unokájuk, Bajtai Kira Anna. Ők is bevállalták mind a négy kategóriát. A háziasszony két versenyszámért felelt, ő készítette a kukoricalevest, melyet füstölt hallal és kaporral díszített, és a desszertet, mely sós muffin volt sonkával, füstölt sajttal. István mesterremeke az előétel és a főétel volt. Előételként füstölt amurból halkocsonyát készített vegyes zöldségekkel, karfiollal, brokkolival és sárgarépával. Őzgerincbe tálalva a két oldalára kerültek a megfőtt amurszeletek, középen főtt fürjtojások kaptak helyet, a két borítás közé pedig a főtt zöldségeket sorakoztatta fel, az egészet pedig leöntötte a halból nyert kocsonyával. A főételről annyit, hogy egy füstölt malac középső harmadát használta fel pecsenyének, melyet vegyes zöldségágyon sütött meg, ehhez burgonyát, lila hagymát, piros kaliforniai paprikát, zöldpaprikát és gombát használt. Egy kis borral dinsztelve, kellőképp fűszerezve, rozmaringgal, füstölt szalonnával tűzdelve a pecsenye olyan ízkavalkádot produkált, hogy érdemes lett volna megkóstolnia a zsűri mind a tíz tagjának. Bíróék összesítettben ezüst minősítést kaptak, ételekre bontva pedig az előétel és a leves bronz sávos lett, míg a főétel arany minősítést érdemelt ki, a desszert pedig ezüst elismerést kapott.

Az egyesület hölgyei

A versenyzők között bizonyára az egyik legfiatalabb lehetett Kira Anna, aki úgy véli, nagyon kreatív dolog az, hogy a karantén alatt is szerveznek főzőversenyt, mert egyrészt a résztvevők kiélhetik kulináris vágyaikat, másrészt hasznosan is eltölthetik az idejüket. Bevallása szerint nemrég kezdett ügyeskedni a konyhában, kísérletezgetni szokott, és teszi ezt nagy élvezettel. A virtuális versenyen ahol csak tudott, besegített a nagyszüleinek. 

Gazdag teríték