Művésznő, akire fütyültek
Dr. Csermák Zoltán
2021.07.10.
LXXVI. évf. 27. szám
Művésznő, akire fütyültek

Rubinstein Erna hegedűművész nevével először a Hungarotonnál találkoztam, dicsérően szóltak róla. Neve nem mondott számomra semmit, a kiváló orosz zeneszerző, Anton Rubinstein és a kiváló zongoraművész, Arthur Rubinstein miatt jegyeztem meg.

A Lányi Viktor szerkesztette Hungária zenei lexikonban rövid szócikk foglalkozott a művésszel: „1903-as nagyszebeni születésű hegedűművésznő. Hubay Jenő növendéke volt, és elnyerte a Liszt Ferenc-díjat, 15 éves korában művészi oklevelet kapott, azóta nagysikerű hangversenyutakat tett.”


Rubinstein Erna

Valóban csodagyerekként kezdte, alig múlt tízéves, amikor először lépett pódiumra, igazi lökést a pályáján mégis a nagy magyar zeneszerző-muzsikustól, Hubay Jenőtől kapott. A washingtoni Kongresszusi Könyvtár által publikált fotón egy céltudatos hölgy tekint a szemlélőre. A ’30-as években igazi sztárokkal lépett fel, ezek közül Pierre Monteux, Wilhelm Furtwängler és Nikisch Artúr nevét emelem ki.

Sokoldalú egyéniség volt, színészi babérokra is vágyott, így a ’30-as években Fényes Szabolcs Mimi darabjának címszerepében is fellépett. A színmű nem túl mély mondanivalójú. Mimi apja házasságát próbálja megakadályozni női fifikával. A világot jelentő deszkák mellett a mozi is érdekelte, Gertler Viktor 1933-ban forgatott filmjében, a Falusi lakodalomban (Az ellopott szerda) is kapott szerepet.

A művész alakja Rózsa Miklós világhírű hollywoodi zeneszerző Életem történeteiből című memoárjában is felbukkan:

Egy jeles magyar hegedűművésznő is lakott itt (a Margitszigeten): Rubinstein Erna. Rendszeresen gyakorolt a szobájában… Ekkoriban Mendelssohn Hegedűversenyének előadására készült. […] A hegedűszó kihallatszott, én meg a ház mögött állva figyeltem. Jól ismertem már akkoriban a nagyszerű versenyművet, s mikor jött a kadencia, nem tudtam ellenállni a kísértésnek: a belépő zenekart helyettesítve fütyülni kezdtem a főtémát. Egyszer csak abbamaradt a játék, s valaki kinézett az ablakon. Én persze elbújtam. […] Jóval később Amerikában, amikor már ismertük egymást, elmeséltem neki az esetet… Emlékezett rá.”

A művész a zsidóüldözések elől emigrált Amerikába. A neves forgatókönyvíróhoz, George Bruce-hoz ment másodjára feleségül. A szépség és a szörnyeteg alkotójának magánéletét inkább a szörnyeteg mivolta jellemezte, feleségét súlyosan bántalmazta, aki emiatt maradandó sérüléseket is szenvedett, és fel kellett adnia karrierjét. Az eset az amerikai sajtó botránykrónikájában is helyet kapott, akárcsak a lakása kirablásának sztorija.

Utolsó szerepléseiről Rózsa ugyancsak lehangolóan ír, a felfelé ívelő karrierje megtört az Újvilágban. 1983-ban hunyt el, haláláról a Californiai Magyarság című lap is beszámolt.

Játékát meg is hallgathatjuk, az interneten több előadása is szerepel, az alábbi címen Kreisler Spanyol táncát játssza: 

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Zene füleimnek rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..