Második énünk csak akkor sejlik fel, ha valami megmagyarázhatatlan dolgot követünk el. Tudathasadásosaknál ez a jelenség meglehetősen leegyszerűsödött. Két önálló figura motoz a tudati síkon.
Ez nem is olyan rossz dolog, megjegyzem. Bátran halmozhatjuk a hülyeségeket, minden a szemközti énre kenhető.
Sajnos, gyógyítják. A köz úgy véli, hogy az ilyen egyedeknek sokkal tartozik. (Mármint elektrosokkal.)
Na, most aztán akár egy akkumulációs tavat kapcsolhatnak rá, mert az újabb pszicho-leltár kiderítette, hogy az emberben van egy harmadik ego is. Eme szellemi trió együttes opusa szellemi masszánk, de finesz al kaputt.
És a jó homo sapiens ijedten sikít: a váratlan vendégek láttán: ,,Hát, hányan vattok?!'
A második énjével még csak megvolt valahogy. In extremis ráförmedett, hogy: ,,Kuss!' -- de most, könyörgöm, túlsúlyban vannak!
Immár, ha az ember rendet akar teremteni a gondolataiban, szimpóziumot hívhat össze magában.
Ez a harmadik én -- úgy hírlik -- árnyaltabb ipse, mint az első kettő. Létével magyarázhatóak némely telepatikus jelenségek, természetfölötti megérzések.
Nem azért mondom, hogy a nyelvpucoválókat maceráljam, de azt hiszem: lőttek a ragozásnak. Mert... ,,most én biztosra ment mikor Vojevodina-vereséget tippeltünk szomorú vasárnap délután.'
Micsoda nyüzsgés!
Vajon szóhoz jutok ezután egyáltalán saját magamtól? (És ha bevezetik a decentralizációt?... Jól nézek mi ki!)
Lehet-é békés együttélést teremteni ezekkel az... izékkel? Mert, ha felbomlik az összegoista szövetség, fenyeget a káosz(tály).
Az elmondottak ismeretében környezetem sok mindent megbocsát nekem. (Hát csoda, hogy fölényeskedem, mikor ennyien vagyok?!)
Joggal bosszankodom hát elsején, mikor zsebre vágom a borítékot: ,,A frász törje ki!... Ezért a vacakért is hárman dolgoztunk!'
Találkozunk a diliáternél!
Addig majd csak összeszedem magunkat valahogy...