,,Mi volt a kisebbség legnagyobb élménye az összeomlás óta? Az, hogy kis nemzet vagyunk. (...) Az iskolában, az öregektől, a magyar közéletben úgy tanultuk, hogy szemrebbenés nélkül leülhetünk az angol, a francia vagy a német mellé, és természetesnek vettük volna, ha a világ ugyanannyi tisztelettel...
Ma körülbelül egymilliárd ember él a világon olyan helyzetben, hogy nem tartozik az ,,államalkotó'' néphez, hanem valamely nemzetiség tagja. A nemzeti kisebbségek egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.
A magyar kormány 1995-ben a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napját - december 18-át - a kisebbségek napjává nyilvánította. A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében ez a nap a vajdasági magyarság egyik jeles napja.
Mit jelent kisebbségben élni? - kérdeztük a héten.
FENESI Mária, a pirosi Fehér Ferenc Művelődési Egyesület tagja, énekcsoport-vezető:
- A pirosi magyarok nem ,,keverednek'' a többi nemzettel. A Fehér Ferenc Művelődési Egyesületbe főleg magyarok járnak. A faluban különösebb gondunk nincs, sajnos, magyar nyelvű sajtótermékhez nem tudunk hozzájutni, nincs magyar újság, de mivel majdnem mindenkinek van parabola-antennája, így tudunk nézni magyar nyelvű adásokat. A pirosi magyarságnak körülbelül a fele vesz részt a művelődési életben. A baj az, hogy nagyon kevés a magyar gyerek a helyi általános iskolában, körülbelül 40-en lehetnek. A fiatalok a középiskolát másutt járják ki, Újvidéken, Topolyán, esetleg Szegeden, rájuk már nemigen számíthatunk. Elöregedik a nép, a művelődési egyesület tagsága is főleg idősebbekből ál. Például az énekcsoportban az átlagéletkor megközelíti a 60-at.
LAKATOS Márkó, az őrszállási Ady Endre Magyar Művelődési Egyesület elnöke:
- Körülbelül 300 magyar él Őrszálláson. A legnagyobb gondunk a fiatalokkal van, hiszen tömegesen hagyják el a falut, itt magyar nyelvű általános iskolás oktatás sincs, csupán fakultatív módon, heti egy alkalommal tanulják a nyelvet, és a hittanoktatás is magyarul folyik. A legnagyobb probléma az, hogy nincs munka. A fiatalok számára az egyetlen lehetőség - ha a faluban szeretnének a maradni - a mezőgazdaságban rejlik, ebből azonban, mint tudjuk, nagyon nehezen lehet megélni. Tehát vagy munkanélküli lesz az a fiatal, aki itt marad, vagy a földet műveli, harmadik lehetőség sajnos nincsen. Nem várhatjuk el a gyerekektől, hogy ilyen körülmények között itt maradjanak. Ezek olyan folyamatok, amelyek a legtöbb falura jellemzőek. Ezen változtatni nagyon nehezen lehet. Egyébként a más nemzetiségűekkel, a szerbekkel nagyon jó a kapcsolatunk, nincs semmiféle diszkrimináció. A magyar nyelvű sajtótermékekkel sincs különösebb gond, van magyar nyelvű televízió, rádió, újság, vagyis tudunk informálódni.
MEZEI Mária, a kucorai (Kucura) Aratás Művelődési Egyesület elnöke:
- A helyi művelődési egyesület keretében magyar csoport is működik, a fiatalok azonban nemigen vesznek részt a munkában. Egyébként Kucorán a kisebbségek tekintetében nincs semmiféle probléma, nincs negatív diszkrimináció, mindenki tiszteletben tartja a másikat, a másik vallását. A falu lakosságának többségét a ruszinok alkotják, ők vannak legtöbben, utána a szerbek következnek, és csaknem 350 magyar él a faluban. A helyi általános iskolába ruszinul és szerbül folyik a tanítás, magyarul csak fakultatív módon lehet tanulni. Újvidékről heti két alkalommal utazik le magyar tanárnő. Elég sok a vegyes házasság is, a ruszin magyar családokból van a legtöbb. Sajnos egyre gyakoribb az, hogy ezekben a családokban a gyerekek magyarul már nem beszélnek, hanem csak ruszinul vagy szerbül. Óvónő vagyok, és annak idején szerettük volna beindítani a magyar csoportot az óvodában, de annak ellenére, hogy gyerekből még lett is volna elég, a szülők nem akarták. A férjem félig magyar, félig ruszin, gyermekeink mind a három nyelvet beszélik. Szerintem az a tény, hogy több nyelven is meg tudnak szólalni, csak a javukat szolgálja.