Óvatos oroszok, maximalista Zelenszkij

Az ukránok nagy szerencsétlenségére általánosan ismert lett, hogy a háború elején az asztalon volt egy béketerv, és az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson lebeszélte az ukránokat a békekötésről. Azóta mindkét fél nagyon sokat feláldozott a háború miatt. Rengeteg orosz katona halt meg, és a hősi halottak vére miatt nem lehet kivonulni az elfoglalt területekről. Minden visszavonulás a háború célját is megkérdőjelezné, hiszen az ott élő oroszokat hátrányok és atrocitások is érték. Ezenkívül az utóbbi időben az orosz hadsereg sorra ér el sikereket, úgy tűnik, hogy Ukrajna kezd kimerülni. Emellett a fő orosz stratégiai cél nem változott, nem fogadja el, hogy Ukrajna belépjen a nyugati katonai szövetségbe.

A háború kezdetén az ukrán vezetőség kijelentette, nem engedi meg, hogy területeket szakítsanak el tőle, sőt még a Krím félszigetet is vissza akarta szerezni. Ezen a ponton szoktak a nemzetközi jogra hivatkozni, mely szerint nem támadhat meg senki egy szuverén államot. De az emberi jogok kérdése ugyanilyen fontosságú, másrészt pedig Ukrajna és Oroszország nincs egy súlycsoportban. A maximalista célokat az ukrán fél olyan sokszor ismételte, hogy most nagyon nehéz lenne mást mondania. Közben három év alatt ennek az illúziónak a kergetésével rengeteget vesztett, elsősorban sok embert, de az energiarendszer, valamint falvak, városok is romokban állnak, és Ukrajna óriási tartozást halmozott fel. Mégis lámpással kell keresni azt az ukrán politikust, aki mindezek után azt mondja, hogy most más a helyzet, és engedni kell. Ukrán részről még nem hangzott el, hogy méltányolják az orosz érdekeket, ehelyett azt hangoztatják, hogy nem akarnak kapitulálni, és a végsőkig harcolni fognak. Így nem egyszerű békét kötni. És az sem véletlen, hogy szóba került, választásokat kell majd tartani Ukrajnában.

Trump számítási hibája

Donald Trump abból indult ki, hogy Ukrajna legfontosabb partnere az USA, ezért ha az USA elnökeként közli, hogy Ukrajna és Oroszország kezdjenek tárgyalni, akkor azt meg is teszik. Ez viszont nincs így, Trumpnak ugyanis nincs kontrollja a nemzetek feletti tőkecsoportokon. Nem számított arra, hogy az ukrán politikum és lakosság érdeke szét tud válni, és arra sem, hogy más forrásokból is kaphatnak pénzt a további ellenállásra. Oroszország talán már szeretné, ha befejeződne a háború, de úgy, hogy a feltételei érvényesüljenek. Az ukrajnai lakosság is hajlana már a béke felé, hiszen nagyon nehéz helyzetben van, a családtagok aggódnak az apákért, férjekért, fiúkért, és bizonyára nem törne ki forradalom, ha valamilyen elfogadható megoldás születne. Igaz, hogy a tárgyalásokon már beszéltek a részleges tűzszünetről, de a terepen továbbra is kíméletlenül lövik egymást.

Az európai politikum viszonyulása

Az EU majdnem minden tagja a háború folytatása mellett állt ki. Csak Magyarország mond nyíltan ellent. Az EU-tagok közös kölcsönt akarnak felvenni a háború finanszírozására. A magyar politikai elit szerint annyit, hogy azt a mai generáció unokáinak is fizetniük kell majd. Ám nemcsak az EU esetében beszélnek hatalmas összegekről, hiszen Németországban is a leköszönő parlament hatalmas kölcsönt akar felvenni, hogy pénzelni tudja a háborút. Nem nagyon látom ennek az értelmét, de ez a németek ügye, ám Európában bölcs dolog lenne nem szítani tovább a háborút, hiszen minden nappal többet veszt Ukrajna. Európa viszont nem nyer, mert nincs meg hozzá a katonai, de a gazdasági képessége sem.

Szalai Attila Rajza

Nem áll össze a béke

Ha minden szereplőt és azok deklarált céljait vesszük figyelembe, akkor azok még nem a béke felé mutatnak. Ukrajna és Oroszország pozíciói nem közelednek, kivéve, ha Amerikának kell erről beszélniük. A másik, békét hátráltató dolog, hogy van olyan tőke, amely „fantáziát lát” a háborúban, és van annyi pénze, hogy az USA elnökének a pénzügyi számításait is keresztül tudja húzni.

A megoldás az lenne, hogy közeledjen egymáshoz az orosz és az ukrán álláspont, valamint hogy senki se lásson és keressen pénzügyi hasznot ebben a háborúban. A fenti szereplők egyike sem képes egyedül megállítani a háborút, sőt, a háború végében közülük legalább háromnak érdekeltnek kellene lennie.

Az jó, hogy március 18-án az USA és Oroszország tűzszünetet kínált fel, de ez részleges, és még azelőtt összeroppant, hogy megkezdődött volna. A stratégiai célok nem változtak meg, de a további tárgyalások talán sikert hozhatnak.