A világon a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetnek a halálozási ranglistán, évente 17,5 millió ember halálát okozzák. Országunkban is ezek a betegségek állnak e gyászos lista élén: például 2003-ban Szerbiában 57 376 ember hunyt el bennük, vagyis a halálesetek 55 százalékát okozták. Vajdaságban ezek a betegségek 16 719 személy haláláért felelősek, vagyis a halálesetek 56 százalékáért, városunkban 1802-en haltak meg szív- és érrendszeri megbetegedések következtében. Ez a halálesetek 57 százalékát teszi. Szabadkán minden 7. halálesetet agyvérzés, minden 14.-et szívelégtelenség, minden 17.-et pedig szívizomelhalás idézi elő. Az agyvérzés az első öt olyan betegség közé tartozott, amelyek miatt a szabadkaiakat a leggyakrabban kezelték a kórházban, a halálokok között pedig az első helyen szerepelt. A kórházban ápolt személyek elhalálozási ranglistáján a szívbetegségek a harmadik helyen álltak.
A gyakori elhalálozás hívta életre a szívbetegségekkel foglalkozó világszövetséget, s ez immár több mint 100 országban fejti ki tevékenységét. A Szívvilágszövetség igyekszik segíteni a megbetegedések számának csökkentésében, elsősorban megelőzési tevékenységével, hogy a világ teljes népességének a figyelmét felhívja arra: szívük egészsége nagyban az egyéntől is függ. Az idei mottójuk: ,,Mennyire fiatal a szíve?' A világszövetség rámutatott, hogy létfontosságú az egészséges és fiatal szív megőrzése minél hosszabb időn keresztül, ezért azt kéri, hogy az egyén minél fiatalabb korban szokja meg az egészséges életformát. Az életkornak és az egyén lehetőségeinek megfelelő helyes táplálkozás és testmozgás, a dohányzás mellőzése mind-mind olyan megoldás - és választás -, amely szavatolja, hogy a szív sokáig fiatalosan és egészségesen dobogjon, ami lassítja az öregedési folyamatot is. A Szívvilágszövetség (WHF) az UNESCO, az UNICEF és a WHO támogatásával kezdeményezte, hogy szeptember 24-e legyen a szív világnapja.
Az öregedés a szív- és érrendszeri betegségek (SzÉB) kialakulásában az egyik fontos kockázati tényező, akárcsak a mozgásszegény (többnyire ülő) életmód. Az öregedés és az ülő életmód nagyban összefügg a SzÉB vezető kockázati tényezőivel, különösen az elhízással, a cukorbetegséggel, a magas vérnyomással. Az elhízás magában hordozza a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés és a szívizomelhalás kockázatát. A WHO szakértői szerint az elhízott gyermekek esetében 3-5-ször nagyobb a kockázata annak, hogy szívinfarktust vagy agyvérzést kapjanak 65. életévük előtt, ha túlsúlyosak maradnak. A magas vérnyomás 2-6-szor gyakoribb a túlsúlyos egyéneknél, de esetükben gyakrabban fordul elő megemelkedett vérzsírszint és az úgynevezett kettes típusú cukorbetegség. A férfiaknál, akiknek a derékbősége 94 cm, és a nőknél, akiknél ez a méret 80 cm felett van, különösen nagy a kockázata a felsorolt betegségek kialakulásának. A mozgásszegény életmódot folytató egyéneknél megduplázódik annak a kockázata, hogy szív- és érrendszeri betegség, kettes típusú cukorbetegség és elhízás alakuljon ki, illetve hogy ezek közül a betegségek közül valamelyik idézze elő a halálukat.
A Szívvilágszövetség adatai szerint a világban mintegy 300 millió túlsúlyos felnőtt és 22 millió 5 évesnél fiatalabb túlsúlyos gyermek él, a Föld népességének 60 százaléka pedig nem mozog annyit, mint amennyi ajánlott lenne a jó egészség érdekében. A nálunk végzett legutóbbi kutatások (Szerbia lakosságának egészségi állapota, egészségügyi szükségletei és egészségvédelme címmel 2000-ben végezték) ugyancsak az elhízottak nagy arányszámára figyelmeztetnek. Szerbiában minden 2. felnőttnek a normálisnál nagyobb a testsúlya, de az átlagosnál is gyakoribb (58,5%) a Vajdaságban, illetve az észak-bácskai körzetben (61,4%). Ugyanennek a felmérésnek az eredményei szerint minden 5. tíz évnél fiatalabb gyermek (20,2%) testsúlya nagyobb a normálisnál, ez az arány a 11-14 éves korosztály esetében 15,2%, a 15-19 éves korosztályéban pedig 6,8%. Az energiadús táplálkozás, különösen a zsírban és cukorban gazdag étrend a nem kielégítő mozgással kombinálva tehető felelőssé az elhízás említett arányszámáért. Természetesen ennek okai között szerepel az is, hogy a környezet hatványozottan népszerűsíti a túltáplálkozást (mind az ételek választékát, mind pedig az adagok méretét illetően), ugyanakkor elbátortalanítja a mozogni szándékozókat. Világszerte jó ideje népszerűek a gyorsfalatozók, de most már nálunk is tapasztalható ez az irányzat. A városi környezet mind kevesebb lehetőséget kínál a testmozgásra az ülő szórakozást helyezve előtérbe (tévé, videojátékok, számítógép, internet, mobiltelefon...). A világban a gyermekek kétharmada nem mozog annyit, mint amennyi szükséges lenne a jó egészséghez. Kamaszkorban, az évek múlásával jelentős mértékben lecsökken a testmozgás. Nálunk a felnőttek nagy (63,4%) hányada ülve tölti el szabad idejét, illetve minden 2. gyermek (59%) néz tévét, utána a számítógép következik, majd a zenehallgatás. Minden hetedik gyermek (14%) kerüli az iskolában a testnevelési órákat, köztük több a kislány (minden 5., azaz 20%), mint a fiú (minden 12-13., azaz 8%).
A dohányzás a szív- és érrendszeri megbetegedések leggyakoribb és legveszélyesebb kockázati tényezője, különösen a magas vérnyomás, az agyvérzés és a szívizomelhalás esetében. Azokat a cukorbetegeket, akik dohányoznak is, a naponta elszívott cigaretták számától függően kétszer jobban fenyegeti annak veszélye, hogy idő előtt halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben. Ha abbahagyják a dohányzást, csökken a koleszterinszint (a vér zsírtartalma), csökken a vérrögképződés veszélye, és ezáltal csökken annak kockázata is, hogy egy vérrög miatt hirtelen elzáródik valamilyen ér (trombózis). A dohányzás abbahagyása kifejezetten fontos a passzív dohányzás szempontjából. A dohányfüstnek kitett egyének, különösen pedig a gyermekek szervezetét károsítják a passzív dohányosként beszívott ,,vegyszerek', különösen a szíverek vérkeringését rongálják, ami később szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet, vagyis a passzív dohányosokat is azok a veszélyek fenyegetik, mint az aktív dohányosokat. Megállapították, hogy a károsodás független az elszívott cigaretták számától, ugyanis már napi 2-3 cigaretta is elegendő ahhoz, hogy megkezdődjenek az erekben a dohányzás okozta elváltozások.
Emiatt ne ringassa magát abban a tévhitben, hogy a néhány szál cigaretta nem árthat a szívének!
A WHF az egészséges életmód népszerűsítését ajánlja, az összes ország kormányától pedig elvárja, hogy olyan környezetet és lehetőségeket teremtsen, amelyek lehetővé teszik az Ön és gyermekei teljes tájékozódását az egészségüket fenyegető tényezőkről, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos választás a közösség minden egyes tagja számára elérhető és egyszerű legyen. Öntől függ, hogy önmaga és gyermekei számára olyan életvitelt választ-e, amely lehetővé teszi a hosszabb életet, a jobb életminőséget. Hogy az Ön és gyermeke(i) szíve egészségesen dobogjon és minél hosszabb ideig maradjon fiatal. Rendkívül fontos, hogy a helyes választást minél fiatalabb korban megtegye, mert csak a hosszú időre való (gyakorlatilag a gyermekkortól kezdődő) befektetéstől remélhet egészséges öregkort. Viszonylag kis változtatásokkal is hatalmas eredményeket érhet el, lehetővé téve, hogy az Ön szíve lassabban öregedjen, ami által önmaga számára biztosíthatja a hosszabb és jobb életet. Az egyik fontos változtatás a helyes táplálkozásra való áttérés. Egyen több gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, korlátozza gyermeke számára az édesség és a ropi fogyasztását, csökkentse a szervezetébe juttatott só és zsír mennyiségét, a telített zsírok helyet használjon telítetleneket - olívaolajt -, a húsok közül részesítse előnyben a halat, naponta igyon legalább 6-8 pohár vizet. Változtasson az ételek elkészítési módján, sajátítsa el az egészséges elkészítési módot: párolja vagy süsse az alapanyagokat, de ne zsiradékban. A másik fontos változtatás a több mozgás: mindennap foglalkozzon legalább 30 percig testmozgással, bátorítsa és ösztönözze erre a gyermekeit is, hiszen nekik naponta legalább 60 perc mozgásra van szükségük. Korlátozza gyermeke számára a tévé, a video, a számítógép előtt eltöltött időt. Legyen a tanítómestere, családként, együtt élvezzék a testmozgás örömeit.
Ellenőrizze, mennyire fiatal a szíve, milyen kockázati tényezők veszélyeztetik az egészségét! Mérje le testsúlyát, állapítsa meg a testtömeg-indexét (BMI), mérje le derékbőségét, ellenőriztesse vérnyomását, vérének zsír- és cukorszintjét. Utána pedig tegyen meg mindent, hogy az Ön és gyermekei szíve egészségesebben dobogjon, hogy együtt többet, jobban éljenek! Ezért hát táplálkozzon helyesen, mozogjon rendszeresen és ne dohányozzon!