Fejsztámer Róbert és Sors Róbert (Szabó Attila felvételei)

— Az önkormányzat kommunikációjának lényege, hogy megtudjuk, mennyire érinti a menekültválság a polgárok hétköznapjait, illetve azokat a termelőket, akiknek a termőföldjét keresztezi a migránsok útvonala — nyilatkozta Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere a Horgos központjában megtartott sajtótájékoztatón. — Fontos a polgárokkal való kapcsolattartás, hogy tudjunk reagálni a menekültválsággal kapcsolatos kérdésekre — hangsúlyozta a polgármester. Az önkormányzatnak nem feladatköre a migránsválsággal foglalkozni, a polgárok szemszögéből figyelve az eseményeket azonban együttműködik az állami szervekkel és hatóságokkal. A Komunalac Köztisztaság-fenntartó Közvállalat feladata a szemét összeszedése és a higiénia fenntartása. A civil szervezetek közül pedig a Vöröskereszt veszi ki a legnagyobb részt ebből a munkából: ételt és ruhákat oszt. Az önkormányzat nekik igyekszik emberi, pénzügyi és logisztikai hátteret teremteni. A magyarkanizsai önkormányzat egyébként napi kapcsolatban van a Menekültügyi és Migrációs Biztosi Hivatallal, a Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veteránügyi és Népjóléti Minisztériummal, a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztériummal, az UNDP és az UNHCR nemzetközi menekültügyi szervezetekkel, a magyarkanizsai és a nagykikindai rendőrállomással és a szabadkai rendőrparancsnoksággal. Az önkormányzati megbízott pedig továbbra is Lackó Róbert. A községi vezetőség folyamatosan jelzi a rendőrségnek, amikor a migránsokat át kell irányítani a befogadó központba, és a feljelentéseket is megteszi abban az esetben, amikor a lakosságnak kárbejelentése van.

— Ez a helyzet egyáltalán nem hasonlít a másfél évvel ezelőttihez. Pillanatnyilag a község területén a probléma csak Horgos települést érinti. Az önkormányzat a helyi közösséggel együttműködve igyekszik orvosolni a mindennapi gondokat — mondta el Fejsztámer Róbert.

— A falu nagyon megérzi, hogy a menekültek átvonulnak rajta — állapítja meg Sors Róbert, Horgos helyi közösség elnöke. A földeken, ahol végigmennek, elfogyasztják az érett és a zöld gyümölcsöt is, eltüzelik a szőlőkarókat. A halastóban fürdenek, a sampon és az egyéb vegyszerek használatával pedig károsítják a halállományt. A falu központjában szemetelnek, emiatt napi két-három alkalommal is takarítani kell utánuk. Általában esténként bukkannak fel a központban, amikor vásárolni mennek, vagy a telefonjukat töltik fel. Utánuk szeméthalmaz marad. — Folyamatosak a kárbejelentések, szóban és írásban is. Akiknek tavaszi, kora nyári gyümölcsöseik vannak, azok már most jelentik a kárt. Rövidesen azoknak a jelentkezése is várható, akiknek később érik be a terményük — mondja Sors Róbert. A faluelnök egyúttal felhívta a horgosiak figyelmét, hogy mindazok, akiknek az átvonuló menekültek kárt okoztak, jelentsék ezt a helyi közösség irodájában. Ezután értesítik a mezőőrszolgálatot, mely kimegy a terepre, és jegyzőkönyvet készít, majd továbbítja az illetékes szerveknek.