Gyurcsány szerint a legfontosabb a stabilitás és a kiszámíthatóság. Az Országházban tartott összejövetelen a Vajdaságból bemutatkozott a két magyar tehetséggondozó gimnázium, illetve a toleranciaprogramról is részletes előadást halhatott a kormányzat
A múlt héten a Magyar Országházban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormány új nemzetpolitikájával kapcsolatban tartott a média előtt előadást. Az eseményen jelen volt Kiss Péter kancelláriaminiszter, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Osztályának főigazgatója, illetve a határon túli magyar pártok képviselői. A Vajdaságból Pásztor István, a VMSZ elnöke vett részt az eseményen.
A miniszterelnök felszólalásában elmondta, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott a határon túli régiókban élő magyarok helyzete. Ezért a kormány -- a külhoni magyarság véleményét meghallgatva alakította ki új támogatáspolitikáját, illetve a nemzeti jelentőségű intézmények és programok azon körét, amelyet előre tervezhető módon kíván támogatni a minőségbiztosítási szempontok fokozott érvényesítésével. Gyurcsán elmondta, hogy kormánya a határon túli magyarokkal való kommunikáció terén számos változtatást eszközölt. Legfontosabb a kölcsönös belpolitikai be nem avatkozás politikája, mivel a nemzet egészének kérdését nem lehet a pártszimpátia fölé emelni. Megítélése szerint az elmúlt időszakban ez a stílusváltás igen jelentős eredményeket hozott. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a nemzetpolitikában hosszú távú eltökéltségre van szükség, ezért a legfontosabb a stabilitás és a kiszámíthatóság. A Gyurcsány-kormány ebből a szempontból a stratégiai építkezés, s nem az illúziókeltés mentén érvényesíti a nemzeti szempontokat. Noha az elmúlt időszakban az európai integrációs folyamatokban két régió -- Kárpátalja és a Délvidék -- lemaradt, ám a többi közösség a támogatáspolitikában figyelembe vette a szolidaritás elvét, ezt a miniszterelnök elégedettséggel nyugtázta. Ennek köszönhetően e két nehezebb helyzetben lévő közösség a számarányához képest jóval jelentősebb összeget kap majd.
A miniszterelnöki expozé után az új nemzetpolitika elveinek megfelelően kiemelt támogatásban részesülő határon túli intézmények képviselői szólaltak fel. Kárpátaljáról a munkácsi Szent István Líceum nevében Kristofóri Olga igazgatónő, illetve Zán Fábián Sándor püspök, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központ képviseletében. Erdélyből dr. Veres Valér a Kolozsvári Magyar Intézet igazgatója és dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatója bemutatta a két intézményt. Felvidékről Tóth Károly, A Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, valamint Tóth Tibor, a komáromi Jókai Színház igazgatója beszélt a felvidéki állapotokról, elképzelésekről.
Vajdaságból Varga Anikó, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatónője, majd Gajda Attila, a zentai Bolyai Tehetséggondozó igazgatója mutatta be a jelenlévőknek ezt a két fontos intézményt. Mint rámutattak, a 2003-ban megnyílt két gimnázium fő célja a magyar értelmiség utánpótlásának biztosítása. Dr. Korhecz Tamás, a tartományi kormány alelnöke a toleranciaprogram fontosságáról beszélt. Megítélése szerint az életminőség javulásának elengedhetetlen feltétele a vegyes lakosságú területeken élő népek egymás ismerete. Korhecz örömmel nyugtázta, hogy az eddigi programokba több mint 100 ezer Vajdaságban élő fiatalt vontak be.