home 2024. április 22., Csilla napja
Online előfizetés
Megőrizni a régi mintákat
NAGY Erzsébet
2005.07.13.
LX. évf. 28. szám
Megőrizni a régi mintákat

Közös kép a magyarcsernyei stúdiófoglalkozásrólA közelmúltban a Vajdasági Magyar Folklórközpont szervezésében Magyarcsernyén tartották meg az idei második Kézműves Fórumot és stúdiófoglalkozást. Vajdaság több helységéből érkeztek, és mintegy ötvenen vettek részt a kétnapos összejövetelen. A...

Közös kép a magyarcsernyei stúdiófoglalkozásról

A közelmúltban a Vajdasági Magyar Folklórközpont szervezésében Magyarcsernyén tartották meg az idei második Kézműves Fórumot és stúdiófoglalkozást. Vajdaság több helységéből érkeztek, és mintegy ötvenen vettek részt a kétnapos összejövetelen. Az érdeklődők Temerinből, Szabadkáról, Újvidékről, Topolyáról, Zentáról, Horgosról, Szenttamásról jöttek, és természetesen itt voltak a magyarcsernyei kézimunkacsoport tagjai és a kézimunka iránt érdeklődők is.
A találkozón a kézimunka-kedvelők szakmai, gyakorlati útmutatást kaptak, és több előadást is meghallgattak. Raj Rozália, a VMF titkára bemutatta a tízéves egyesületet, beszélt a célkitűzésekről és tervekről, amelyek a népművészet, a magyar népi, paraszti kultúra megőrzésére vonatkoznak. Bárkányi Ildikó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi osztályának vezetője A magyar népi kultúra - magyar népművészet címmel tartott előadást.
- A VMF 1995 szeptemberében alakult, tehát ebben az évben lesz tízéves. A népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet terén igyekszünk összefogni az amatőröket, és a ténykedésüket magasabb színvonalra emelni - mondta Raj Rozália, a Vajdasági Magyar Folklórközpont titkára. - A kilencvenes évek közepétől kezdtük hozzá szakmai továbbképzések szervezéséhez. Először hímzőtanfolyamokat rendeztünk, amelyre Vajdaság negyven helységéből érkeztek érdeklődők. A gyakorlati rész mellett volt elméleti oktatás is, néprajz, művészettörténet, szakmaelmélet, anyagismeret, történelem, hagyományismeret, de csoportlélektan is szerepelt a programunkban. A hímzőink folyamatosan gyűjtögetnek is, többek között a vidékünkre legjellemzőbb fehérlyukhímzést, pontosabban azokat a darabokat, amelyek a paraszti házakat díszítették, illetve lakástextilt vagy öltözetet.
Évente négy alkalommal szervezünk stúdiófoglalkozást a képzett hímzőknek és más érdeklődőknek. A hímzőknek a szakmai útbaigazítás mellett hazai és magyarországi szakirodalom is a rendelkezésére áll. A stúdiófoglakozásokon mindig egy témát dolgozunk fel, és hívunk hozzáértő szakembert is. Ebben az évben Muzslyán tartottuk meg az első tanfolyamot, majd áprilisban tanulmányúton voltunk, a Bács-Kiskun megyei múzeumokat és tájházakat látogattuk meg. Büszke vagyok arra is, hogy május végén a budapesti Országos Népművészeti Kiállításon a vajdaságiak 47 hímzéssel mutatkoztak be.
Nagyon örülök, hogy a csernyeik is érdeklődnek a VMF tanfolyamai iránt, és Kormányos Erzsike vezetésével sikeresen működik a kézimunkacsoport. Több tanfolyamon vettek már részt, és lelkesen vállalták, hogy házigazdái lesznek a soron következő Kézműves Fórumnak. Vajdaság kilenc helységéből jöttek az asszonyok, főleg Bácskából. Kicsit szomorú vagyok, hogy sem Bánátból, de még a környező településekről sem érkezett senki erre az összejövetelre. A hagyomány továbbéltetése életforma, és nagyon fontos a magyar paraszti kultúra megismerése. A tájházak látogatása segít bennünket, hogy felfedezzük a múltunkat. Fontos, hogy itt a környéken is elkezdődjön a gyűjtés, felszínre kerüljön a hagyaték. Örülök, hogy azok az egyének, akik befejezték a tanfolyamunkat, vállalnak oktatást, csoportvezetést.
A következő utazásunk augusztus első felében lesz, amikor is tanulmányútra megyünk a Sárközbe. A VMF hírlevele évente négy-öt alkalommal jelenik meg Motívum címmel, de csak internetes kiadásban olvasható.
Kormányos Erzsébet, a magyarcsernyei kézimunkacsoport elnöke elmondta: egy és fél évvel ezelőtt alakult meg a faluban a csoport, majd egy szabadkai ismerős által eljutottak a kézművesfórumokra.
- A muzslyai összejövetelen felkértek bennünket, hogy vállaljuk el a továbbképzés-szervezést, és erre nem tudtunk nemet mondani. Sok munkával jár az ilyesmi, éppen a múlt héten kérdezte meg az egyik társunk, hogy megéri-e ez nekünk. Most viszont éppen ő volt az, aki megjegyezte, hogy elfáradt ugyan, de megérte. Ezek a foglalkozások nagyon fontosak, mert megtanulhatunk nagyon sok olyan öltési technikát, motívumot, amelyet még nem ismerünk. Sok régi kézimunkát összegyűjtöttünk a faluban, azt most kiállítottuk és értékeltük. Valamikor rég a parasztasszonyok szabad kézzel rajzolták a mintákat, nem használtak sablont.
Kószó Veronika, Magyarcsernye: - Nagyon tetszik az előadás, mert én szívvel-lélekkel kézimunkázom, és nagyon tudom értékelni ezt a munkát. Hatvanéves vagyok már, de nagyon sok újat tanultam, és apró titkokat tudtam meg.
Kovács Mária, Magyarcsernye: - Nagyon sok szép kézimunkát láttam, és sok mindent tanultam, valamint megismertem egy újfajta hímzéstechnikát is. Nagyon örülök, hogy itt szervezték meg a faluban ezt a tanfolyamot, így részt vehettem rajta én is. Régóta kézimunkázom, de sok hasznos tapasztalatot szereztem.
Zsáki Gyöngyi tanítónő a csernyei iskolában a kézimunkacsoportot vezeti: - Sok új öltési technikát láttunk, és megfigyelhettük, hogyan kell átvinni a papírra a régi motívumokat, nagyanyáink hagyatékát.. Nagyon jó előadások voltak, én ezt hasznosítani tudom az iskolában, a kézimunkacsoportban.
Bartók Rozália Temerinből érkezett: - Hárman jöttünk, Kiss Anna, Magyar Rozália és én. Először vagyunk Csernyén, egy kicsit messze van tőlünk, elég körülményes az utazás. Márton Vilma volt a vendéglátóm, nagyon jól éreztem magam nála. Mi, temerini asszonyok, járunk Horgosra a kézimunka-tanfolyamra, havonta van találkozónk.
Illés Marina Újvidékről jött, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kézimunkacsoportjának a tagja: - A csoportunk két éve működik, én egy éve járok Horgosra a hímzőtanfolyamra, mely havonta egyszer van, szombaton és vasárnap. A továbbképzés kétéves, tehát még egy év lesz. Szeptembertől szeretnék indulni a szövőtanfolyamra is. Úgy érzem, hogy tökéletes szakmai felkészítést kapunk az ilyen összejöveteleken.
Sebők Valéria, Szabadka: - Rendszeresen járok a kézművesfórumokra, a kétéves hímzőtanfolyamot már befejeztem. Nagyon szeretem a fehérhímzést, de én csak a lyukhímzást varrom. A többi is tetszik, de igazából ez áll hozzám közel. Nagyon örülök, hogy munkáim eljutottak Budapestre. Egy dorószlói tisztaszoba ágyát hímeztem ki, amely kilenc párnából, egy dunnából, egy lepedőből, egy asztalterítőből és törülközőből áll.
Fejős Irén, Horgos: - A helybeli Bartók Béla Közművelődési Egyesület Barka hagyományápoló csoportjának a vezetője vagyok, és először járok Csernyén. Két éve működik a csoportunk, és nagyon szeretek a szakmai összejöveteleken jelen lenni. Megismerkedünk más kézimunkázókkal, de szakmai szempontból is csak tanulni lehet.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..