A januári kellemes napsütés melengeti a szívet és a lelket egyaránt. Nem kell túl melegen öltözködni, és a fűtésen is megtakaríthatunk valamennyit. Szokatlanul enyhe telünk van, és ez amennyi örömöt szerez, legalább annyi félelmet is kelt bennünk. Mi lesz a vetéssel, a gyümölcsösökkel? Mi lesz a rügyező fákkal, a virágba borult cserjékkel, bokrokkal? És mi lesz azokkal a keringési és érrendszeri betegségekben szenvedőkkel, akiknek ez az enyhe időjárás csak súlyosbítja a panaszait?
Hol vannak már azok a telek, amikor térdig tapostunk a hóban, talpunk alatt ropogott a csillámló, fehér takaró? Vagy amikor kétségbeesve próbáltunk hógolyót gyúrni a megfagyott hóból, és amikor a ház előtt a hóember hosszú hetekig dicsérhette kis kezünk ügyességét, képzelőerőnk élénkségét...
A mai gyerekek már szinte nem is tudják, milyen érzés a hóesésben futkározni, a domboldalról szánkóval siklani alá, majd meghemperegni a szikrázó puha fehérségben. Hiszen az elmúlt években nagyon kevés hullott ebből a csodálatos, oly sok örömöt szerző, piheszerű csapadékból. Sem szánkózni, sem hógolyózni, sem hóembert építeni nem lehet, hát még a habszerű fehérségbe belefeküdvén angyalkát formálni!
Nem eszi meg a kutya a telet - szól a népi bölcsesség, amelyet a jelenlegi időjárás megcáfolni látszik. A szólás ugyan arra vonatkozik, hogy nem maradhat el a hideg idő, most mégis úgy tűnik, a lehetetlen válik valóra.
Megette a kutya a telet? - kérdeztük olvasóinktól.
KOVÁCS Géza szabadkai meteorológus, az Országos Hidrometeorológiai Intézet munkatársa:
- Nagyon úgy tűnik, hogy igen. A tavalyi év utolsó, illetve az idei év első hónapjának átlaghőmérséklete jóval meghaladta az ilyenkor szokásosat. Felméréseim alapján ki merem jelenteni, hogy az idei január lesz az elmúlt 70 év legmelegebb januárja. Igaz, február első felében várható egy átmeneti lehűlés, de jelentősebb fagyokkal és hóval továbbra se kell számolnunk. Szokatlanul száraz, vagyis csapadékmentes az időjárásunk már szeptember óta. A levegő koncentrációja igen magas, és ezt a szokatlanul enyhe telet a rendkívül aktív ciklonmozgás okozza. A Szibériai Anticiklon, amely egyébként hideg levegőt szállít térségünkbe, teljesen megrekedt Oroszország felett, így a hideg légáramlatok nem tudnak térségünkig eljutni. Nagy valószínűséggel szokatlanul meleg lesz a tavasz is, nemkülönben a nyár, amikor szárazság és kánikula várható. Mindezek ellenére el kell mondanom, hogy az időjárás-előrejelzés - főleg hosszabb távra - rendkívül merész vállalkozás, hiszen éppen az időjárás az, amelyet tanulmányozni lehet ugyan, de teljes biztonsággal megjósolni az alakulását szinte sohasem. Annyit mondhatok, hogy az általam végzett, illetve a tulajdonomban levő, több évtizedre visszanyúló feljegyzések szerint ennyire enyhe tél, mint a jelenlegi, hetven évvel ezelőtt volt utoljára. Mindemellett nem kell ennek különösebb figyelmet szentelni, mert ez még korántsem jelenti azt, hogy gyökeresen megváltozott volna térségünk éghajlata.
BORBÉLY Csaba topolyai főiskolás:
- Addig nem mondhatjuk, hogy megette a kutya a telet, amíg ki nem tavaszodik. Én ugyanis attól tartok, hogy nem marad el az igazi tél, csupán kitolódik egy kicsit. A jelenlegi enyhe időjárás már csak azért is jó, mert megtakarítunk valamicskét a fűtésen. Ugyanakkor nem jó az egészségre, sőt a növényzetnek sem. Hiányzik a hó, a csípős hideg, hiszen annak volna itt az ideje. Megtörténhet azonban, hogy nem kell rá sokat várni, és a tavaszi hónapok rendkívüli fagyokat, havat hoznak magukkal. Nem vagyok időjós, így nem állíthatom, hogy így lesz, de az esély megvan rá. Azt nem hinném, hogy ez a globális felmelegedés következménye, és attól sem félek, hogy megváltozott térségünk éghajlata. Szerintem ez csupán egy periodikusan ismétlődő időjárási ciklus egyik állomása, és a következő tél már igazi tél lesz.
SÉTÁLÓ János bácskossuthfalvi agrármérnök, a MIK Moravica növényfejlesztési részlegének vezetője:
- Ha lehet erre a kérdésre így válaszolni: bizony megette a kutya a telet. Ez a rendkívül enyhe időjárás kedvez nekünk, embereknek, és a növényeknek is. Mégis, nagyon aggasztó, hogy a tél száraz, vagyis csapadékmentes. A tavalyi év utolsó három hónapjában átlagosan 50 ml csapadék hullott, ami az átlagosnak mindössze az egyharmada. Ebből természetesen az következik, hogy az idén már nem számíthatunk a gabonafélék jó hozamára sem. A növényeknél beindult a nedvkeringés, a sűrűvetések - mint amilyen a búza, az árpa vagy a rozs - elveszítik a téllel szembeni ellenálló képességüket, de igazán nagy baj akkor lesz, ha ezután köszöntene ránk a zimankó. Kell a hideg, de még inkább a hótakaró a növényeknek, amely megvédené őket az esetleges kemény fagyoktól. Hótakaró hiányában azonban félő, hogy a vetések kifagynak. Hasonló a helyzet kerti veteményekkel és a gyümölcsfákkal is. Sok helyen már új hajtásokat figyelhetünk meg a fás szárú növényeken, amelyek, ha lesz még hideg egyáltalán, akkor lefagyhatnak. Számunkra nincs más hátra, mint hogy elfogadjuk az időjárás ilyetén alakulását, és megpróbáljunk alkalmazkodni hozzá, de semmiképp se igyekezzünk szembeszállni vele. A természet felett úgysem tudunk győzedelmeskedni.
VIRÁGH Etelka, tiszaszentmiklósi háztartásbeli:
- Nagyon úgy tűnik, hogy megette a kutya a telet. Ennyire enyhe télre még én sem emlékszem, pedig már elmúltam hatvanéves. Az én gyerekkoromban mindig nagy hó volt, csontdermesztő hideggel. Emlékszem olyan hóviharra is, amely úgy belepte a szülői házunkat, hogy még az ablakon sem láttunk ki, az ajtót pedig ki se tudtuk nyitni. De hol vannak már azok az idők, azok a telek! A tévében és a rádióban sokat foglalkoznak most ezzel a témával. Több szakember azt állítja, hogy végérvényesen megváltozott az időjárásunk. Én nem tudom, hogy ez mit jelenthet, csak azt tudom, hogy nincs ez így jól. Sok beteg, idős ember panaszkodik, hogy rosszul érzi magát, hogy hiányzik nekik a hideg és a friss levegő. És mi lesz a búzával, a többi gabonával meg a gyümölcsfákkal, a szőlővel? Attól félek, hogy nagyon szegény lesz a termés az idén.