A pártpolitikai múlttal nem bíró, a közéletben ismeretlen, szakmai körökben viszont nagyra tartott Đuro Macut endokrinológus lett Szerbia új miniszterelnöke, és nem ő az egyetlen, aki nem a politikai múltja miatt került az új kabinetbe.

A szerb kormánynak 31 minisztere van, közülük 22 az előző, Miloš Vučević vezette kabinetnek is tagja volt, a 9 „újoncnak” viszont nemcsak a kormányban, hanem a politikában sincs jelentős múltja.

Aleksandar Vučić köztársasági elnök április 6-án kérte fel Đuro Macutot a kormányalakításra. A döntés mindenkit meglepett, hiszen szinte senki nem tudta, kiről van szó. Az első néhány órában például az interneten azt sem lehetett megtalálni, hogy mikor született vagy hány éves a miniszterelnök-jelölt, kizárólag szakmai életrajzok voltak fellelhetők. Ezekből kiderült, hogy a felkért miniszterelnök-jelölt a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karán szerzett diplomát, majd tudományos doktori fokozatot, ahol jelenleg belgyógyászatot és endokrinológiát ad elő. A belgrádi endokrinológiával, cukorbetegséggel és anyagcserével foglalkozó klinika igazgatóhelyettese, valamint a belgyógyászati daganatokkal foglalkozó osztály vezetője. Fő kutatási területe a policisztásovárium-szindróma (PCOS) és az anyagcserezavarok.

Képek: Facebook/Juhász Bálint Facebook-oldala

Programbeszéd

A miniszterelnök-jelölt éppen az ismeretlenségére történő utalással kezdte programbeszédét a parlamentben. Mint mondta, szeretné, ha mindenki megtudná, hogy ő a nép embere és a nép gyermeke, aki szereti a nemzetét és a hazáját, aki azért vállalta el a megbízatást, hogy Szerbiát szolgálhassa. Mindenkit együttműködésre és közös munkára szólított fel, hogy együtt tudjunk kilábalni abból a válságból, amelyben Szerbia van, annak érdekében, hogy az ország olyan legyen, amilyennek lennie kell.

Hozzátette: Szerbia belefáradt a megosztottságba és a blokádokba, párbeszédre van szükség. Beszélt az állam előtt álló kihívásokról, és közölte, mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerüljön megvalósítani a kitűzött célokat. Az expozé kiemelten foglalkozott az oktatással, azon belül a felsőoktatásban tapasztalható gondokkal (az is felvetődött, hogy a felsőoktatási tárcát el kellene választani az oktatási tárcától), Szerbia szuverenitásával, a koszovói helyzettel, az európai integrációval, a gazdasági fejlesztésekkel és a nemzeti kisebbségekkel, illetve a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolattal is.

Közölte: Szerbia továbbra is elkötelezett az európai integráció és a regionális együttműködés erősítése mellett. Szólt az uniós források és támogatások felhasználásáról, a regionális piachoz és az egységes fizetési rendszerhez történő csatlakozásról és azokról a nagy projektumokról, amelyek lehetővé teszik, hogy tovább épüljön a közlekedési és az energetikai infrastruktúra az országban. Értekezett a kórházak és iskolák építéséről, a természetes fogyás és az elvándorlás megállításának lehetőségeiről, de a gazdaságot érintő tervekről is. „Az erős gazdaság és az Ugrás a jövőbe program megvalósítása Aleksandar Vučić elnökkel együttműködve 2027-ig lehetővé teszi a fizetések és nyugdíjak emelését úgy, hogy 2027-ben az átlagkereset 1400 euróra, az átlagnyugdíj pedig havi 650 euróra emelkedik, a minimálbér 2027-ben pedig 650 euróra nő. A munkanélküliségi ráta 2027-re 8 százalékra csökken, és célunk a szegénység felszámolása is, mégpedig úgy, hogy a szegénység kockázatának arányát 16 százalékra csökkentjük” — fogalmazta meg a célokat Đuro Macut.

A beszédben szó volt Szerbia alkotmányának és törvényeinek tiszteletben tartásáról, illetve arról, hogy a legmagasabb szintű jogi aktus szerint mind Koszovó, mind Vajdaság Szerbia része, és ezeket a területeket így is kell kezelni.

Az expozéban kiemelt helyet kapott a szomszédos országokkal és az országban élő nemzeti kisebbségekkel fenntartott kapcsolat is. Đuro Macut kiemelte a boszniai Szerb Köztársaságban zajló eseményeket és a boszniai szerbek helyzetét. Kitért a Szerbiában élő bosnyákokra is, akikkel véleménye szerint harmonikus kapcsolatot sikerült kialakítani. „Hasonló közelséget és megértést kívánunk építeni magyar nemzetiségű polgártársainkkal is. Szerbia az elmúlt évtizedben történelmi eredményeket ért el a szerbek és a magyarok ezeréves, közös történelmének felülvizsgálatában és megértésében. A Szerbiában élő magyarok örülnek, hogy kapcsolatban állnak a baráti és partnerországgal, Magyarországgal, mellyel olyan stratégiai együttműködést építünk, amely kulturális, gazdasági, katonai és minden egyéb téren most fogja meghozni gyümölcsét” — részletezte a parlament előtt az akkor még miniszterelnök-jelöltként bemutatkozó Đuro Macut.

Mindehhez kapcsolódóan dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és köztársasági parlamenti képviselője közölte: az új kabinet összetétele egy szakértői kormányra hasonlít, hiszen olyan emberek alkotják, akiknek nincs (párt)politikai hátterük. Pásztor Bálint úgy véli, hogy Đuro Macut előterjesztéséből „arra tudunk következtetni, hogy optimistán tekinthetünk a jövőbe, hiszen kvalitatív és kvantitatív szempontból is ez az expozé olyan volt, amilyennek lennie kell. Minden fontos társadalmi kérdést megemlített, és a párbeszédnek a fontosságát is hangsúlyozta, az oktatást helyezte az első helyre, de ugyanakkor volt benne egy rész a nemzeti közösségekre vonatkozóan is” — emelte ki a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője a Pannon RTV-nek adott interjújában. Hozzátette: a VMSZ továbbra is 8 államtitkárral vesz részt a kormány munkájában.

Újabb választás?

Mivel a parlamentnek sikerült időben megválasztania az új kormányt, nem kell előre hozott választást tartani. Szerbiában legutóbb 2023. december 17-én vonultak az urnák elé az emberek, vagyis ha a Macut-kabinetnek sikerül kitöltenie a mandátumát, akkor 2027 vége előtt nem kell újabb választásra számítanunk. A köztársasági elnök többször is leszögezte, hogy az országos tiltakozáshullámok ellenére sem fog engedni, és nem hagyja jóvá, hogy szakértői vagy átmeneti kormány alakuljon, melyben az ellenzék is részt vehetne, és választások nélkül juthatna hatalomhoz. Ha azonban Đuro Macutnak és kormányának nem sikerül kezelnie a válságot, akkor mégiscsak lehet választásra számítani a megbízatási idő lejárta előtt.

Az új szerb kormány tagjai:

Đuro Macut miniszterelnök,

Siniša Mali első számú miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter,

Ivica Dačić miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter,

Adrijana Mesarović miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter,

Dragan Glamočić mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi miniszter,

Sara Pavkov környezetvédelmi miniszter,

Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter,

Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter,

Jagoda Lazarević bel- és külkereskedelmi miniszter,

Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter,

Bálint Béla tudományért, technológiai fejlesztésért és innovációért felelős miniszter,

Nenad Vujić igazságügy-miniszter,

Snežana Paunović államigazgatási és önkormányzati miniszter,

Demo Beriša emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszter,

Bratislav Gašić védelmi miniszter,

Marko Đurić külügyminiszter,

Nemanja Starović európai integrációs miniszter,

Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter,

Milica Đurđević Stamenkovski munka-, foglalkoztatási, veterán- és szociálpolitikai miniszter,

Jelena Žarić Kovačević családügyi és demográfiai miniszter,

Zoran Gajić sportminiszter,

Nikola Selaković kulturális miniszter,

Milan Krkobabić vidékfejlesztési miniszter,

Husein Memić idegenforgalmi és ifjúsági miniszter,

Boris Bratina információs és távközlési miniszter,

Darko Glišić közberuházásokért felelős miniszter,

Novica Tončev tárca nélküli miniszter,

Đorđe Milićević tárca nélküli miniszter,

Usame Zukorlić tárca nélküli miniszter,

Nenad Popović tárca nélküli miniszter,

Tatjana Macura tárca nélküli miniszter.