Az alakuló ülést Stojan Radenović, a köztársasági parlament legidősebb tagja, a Szerb Haladó Párt politikusa vezette, és a parlament négy legfiatalabb képviselője segítette a munkáját.

Az ülés 10 órakor a szerb himnusszal kezdődött. Az első napirendi pont a képviselők mandátumának hitelesítése volt, ezután tudták a politikusok letenni képviselői esküjüket. A parlament csak akkor alakulhat meg, ha a megválasztott 250 képviselő legalább kétharmadának hitelesítik a mandátumát, tehát 187-nek, és az ülés elején nem volt biztos, hogy meglesz a kellő számú képviselő, az ellenzék ugyanis nem ült be a terembe időben. Később kiderült, hogy mi volt a késlekedés oka, plakátokkal és transzparansekkel igyekeztek megzavarni, illetve leállítani az ülést.

Fotók: Tanjug

A napirendi pontok között szerepelt még a házelnök és a parlament alelnökeinek megválasztása, a képviselőház főtitkárának kinevezése, valamint a különféle munkacsoportok és parlamenti delegációk tagjainak megválasztása. Ám ezeket a pontokat ezúttal nem tárgyalták meg. Már korábban a sajtóban is lehetett olvasni arról, hogy ma csak a mandátumok hitelesítése történik meg, majd berekesztik az ülést. Ez nem meglepő fordulat, a korábbi években is így történt. Ennek legfőbb oka, hogy a koalíciós tárgyalások csak a parlament megalakulása után kezdődnek el, így ekkor beszélik meg a leendő kormánypártok azt is, hogy ki lesz a házelnök és az alelnökei, illetve hogy milyen kormányzati pozíció melyik párthoz kerül, illetve melyik konkrét politikus vezetheti az egyes tárcákat.

Az alkotmány értelmében a parlament megalakulásától számítva 90 nap van arra, hogy megalakuljon a kormány. Aleksandar Vučić köztársasági elnök azonban hétfőn egy televíziós interjúban közölte, a kormány várhatóan március 15-e és 20-a között, de legkésőbb március végéig megalakul.

A december 17-ei választáson 18 lista indult, közülük 10 jutott be a parlamentbe. Az Aleksandar Vučić — Szerbia nem állhat meg nevű lista abszolút többséget szerzett, a 250 fős parlamentben 129 hely lett a Szerb Haladó Párt által vezetett listáé. A választás kedvéért összeállt baloldali ellenzék Szerbia az erőszak ellen nevű listája feleannyi szavazatot kapott, mint a Szerb Haladó Párt, ami 65 mandátumra volt elég. A Szerbiai Szocialista Párt 18 mandátumot szerzett. Beülhet a parlamenti patkóba a jobboldali eszméket valló Remény Szerbiának nevet viselő koalíciós lista (13 mandátum) és a választások meglepetése, a viccpártnak hitt, csak a közösségi médiában kampányoló Mi — A nép egy hangja nevű lista is (13 mandátum).

Mindezek mellett 5 kisebbségi lista került be a képviselőházba. A legtöbb támogatót a Vajdasági Magyar Szövetség szerezte meg, így 6 képviselője ülhet be a parlamentbe. 2 mandátumot szerzett a bosnyák—horvát összefogás listája, melyet Usame Zukorlić vezetett, és szintén 2 mandátumot a másik, tisztán bosnyák lista, mely Sulejman Ugljanin nevét viselte. Az albán kisebbség is megtartotta parlamenti helyét, Shaip Kamberi ismét beülhet a parlamenti patkóba Az albánok politikai harca folytatódik nevű lista színeiben. És végül még egy meglepetés, sokszori próbálkozás után sikerült parlamenti helyet szereznie a Slobodan Nikolić vezette Orosz Pártnak.

Az alakuló ülés után dr. Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője a helyszínen közölte: az ellenzék emlékezetessé tette az alakuló ülést, de valójában csak azt folytatja, amit az előző mandátum végén elkezdett, vagyis igyekszik akadályozni a parlament munkáját. Véleménye szerint ha az ellenzék így folytatja a munkát, akkor nem lesz nyugalmas a következő időszak, de az is előfordulhat, hogy konstruktív ellenzékként fognak működni. A VMSZ viszont mindenképp konstruktív munkára készül. „Arra készülünk, hogy azt követően, hogy ma megalakítottuk az új összetételben is a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióját, minden egyes magyar szempontból fontos ügyet a parlament érdeklődésének a középpontjába helyezzük, ahogy ez történt az elmúlt mandátumok során is. Az, hogy teljes lesz-e a mandátum, azt nem tudjuk, de akármeddig is tart, nekünk az a feladatunk, hogy a migránsveszélyről, a biztonság kérdéséről, a kisebbségi jogok megvalósításáról, a gazdasági kérdésekről, a mezőgazdaságról, a termelők nyugdíjbiztosítási járulékának a kérdéseiről és minden más olyan témáról beszéljünk, és javaslataink legyenek, amelyek magyar szempontból és vajdasági szempontból érdeklődésre tartanak számot, amelyeknek a megoldását az emberek elvárják tőlünk, hiszen közel 65 000-en szavaztak a Vajdasági Magyar Szövetség listájára” — nyilatkozta.

A koalíciós tárgyalásokkal összefüggésben rámutatott, hogy az utóbbi tíz év bizonyította, az államtitkárok útján történő kormányzati jelenlét eredményeket hoz, „hiszen több minisztériumnak a munkájára tudunk hatni, valami hasonlóra készülünk ezúttal is”. Hozzátette: ami ugyanilyen fontos, az a készülő koalíciós szerződés, mely azokat a prioritásokat tartalmazza, „amelyekről a kampány során beszéltünk, és amelyek a kormányprogram részét kell hogy képezzék majd”.

A köztársasági elnök bejelentése szerint az új összetételű parlament és kormány kitöltheti mandátumát, vagyis 2027-nél előbb nem kell ismét választásokkal foglalkoznunk.