home 2024. április 26., Ervin napja
Online előfizetés
Másodszor is elrajtolt a Vajdasági Mentorprogram
Kartali Róbert
2021.12.23.
LXXVI. évf. 51. szám
Másodszor is elrajtolt a Vajdasági Mentorprogram

Elindult a vajdasági vállalkozói közösség erősítését célzó Vajdasági Mentorprogram új évada. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete és a Prosperitati Alapítvány, szakmai együttműködésben a magyarországi Design Terminallal, már másodszor teszi lehetővé, hogy a sikeres vajdasági magyar üzleti vállalkozók átadják tapasztalataikat a kezdőknek. A mentorhálózat kiépítése hosszú távon hozzájárul a vajdasági magyar vállalkozók közötti üzleti kapcsolatok elmélyítéséhez, ami a vajdasági magyar gazdasági élet további erősítését eredményezheti. A mentorprogram ünnepélyes megnyitóját szerdán tartották meg Topolyán, a TSC Aréna Városi Stadionjában.

— A mentorprogram meglévő vállalkozóknak szól: a nagyoknak, tapasztaltaknak, akik a mentorok, valamint a kicsiknek, akik most indultak, bontogatják szárnyaikat, és szeretnének tanulni a nagyoktól, a tapasztaltaktól — emelte ki Juhász Bálint, a Prosperitati ügyvezetője. — Azok a vállalkozók, akik eddig nem ismerték egymást, most találkozhatnak, elbeszélgetnek, és megtudják, ki mivel foglalkozik, milyen terméket gyárt, forgalmaz, milyen szolgáltatást nyújt. Elkezdenek egymással üzletelni, egymást ajánlják, nem több száz kilométerről szereznek be nyersanyagot, félkész terméket, vagy bíznak meg valakit valamilyen kivitelezéssel, hanem helyben, a szomszédból ennek a vállalkozói közösségnek a tagját. A program hasznát konkrétan nem lehet számszerűsíteni, de az első ciklusban 25 mentor, illetve 50 mentorált, tehát 75 vállalkozó vett részt. Az egész gazdaságfejlesztési programban 2200 vajdasági magyar kötődésű, vonatkozású, tulajdonú vagy magyarokat foglalkoztató vállalkozás van, azt gondolom, ez egy hatalmas szám. Ebben a körben 27 vállalkozó gondolja úgy, hogy mentorként szeretne részt venni, és 60 vállalkozó kíván mentorált lenni. 27 mentorból 20 a régiek közül való, de vannak olyan korábbi mentoráltak, akik most mentorként jelentkeztek, és akadnak teljesen új közepes vagy nagyvállalkozók, akik bejöttek a programba.

— Nem lehet kisebbségi magyar politikát csinálni, ha az ember nem építi napról napra folyamatosan a közösségi hálót. A közösségi háló sűrűsége, teherbírása pedig meghatározza a kisebbségi politika legitimitásának a szintjét és az érdekérvényesítő erejét — emelte ki beszédében Pásztor István, a VMSZ elnöke. Mint mondta, ez egy olyan feladat, amelyet soha nem lehet befejezni. — Valamikor tizenöt-húsz évvel ezelőtt arról beszélt mindenki, hogy meg kell találni az összhangot és ki kell építeni a kommunikációs csatornákat az értelmiség, a civil szféra és a politikum között. Ma erről már nem beszél senki sem, mert a közösségépítésnek mindig megvannak az aktuális kihívásai. Azt szeretném remélni, hogy mi ezt az igényt akkor teljesítettük és meghaladtuk. Ez tette lehetővé, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek a közösségi elfogadottsága olyan volt az elmúlt tizenöt évben, hogy azt tudta eredményezni, hogy idáig el tudjunk jutni. Viszont az is egyértelmű, hogy ahogy az idő változik, úgy a közösségépítés platformjai is módosultak. Arra jöttünk rá a Gazdaságfejlesztési Program apropóján, hogy ez egy reális igény, amelyik nemcsak nálunk van jelen, hanem mindenhol máshol, és ezért tudott a nemzetpolitika a gazdaságfejlesztésből nemzetpolitikai eszközt csinálni. Nem mi csináltuk, hanem az igényre adtuk meg a választ. És a gazdaságfejlesztés az nemcsak azt jelenti, hogy pénzt juttat az alapítvány, a kormányzat a vállalkozóknak eszközbeszerzésre, hanem azt is jelenti, hogy olyan tudással, kapcsolati tőkével áll rendelkezésre, amelyik a pénzen túlmenően vagy a pénz mellett azt a pluszt tudja bevinni a gazdaságba, a vállalkozásokba, ami utána az előrelépést eredményezi. Ilyen szempontból legalább annyira fontosnak tartom az ilyen típusú tartalmakat, mint a pénzbeli juttatást, amelyet a vállalkozók különböző pályázatokon kapnak.

— A magyar vállalkozók által magyar embereket támogatunk, és magyar családok eltartásához, továbbá magyar községek, városok, térségek fejlesztéséhez járulunk hozzá — világított rá Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki online köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a magyar vállalkozók minden külhoni régióban a legfontosabb partnerek a Kárpát-medencei szintű gazdasági egység megteremtésében, sőt, a magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért végzett munkában is kiemelt szerepük van. — Több tízezerre tehető a Kárpát-medencei magyar vállalkozók száma, és körülbelül 40 000-en kerültek a mi látókörünkbe. Az elmúlt években több ezer magyar vállalkozóval sikerült kapcsolatba lépni, és több tízezer azoknak a száma, akik az elmúlt években magyarországi forrásokhoz jutottak, és ezeknek köszönhetően tudták fejleszteni a vállalkozásokat, hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar emberek a szülőföldjükön boldoguljanak, illetve abban a térségben vállaljanak munkát. Ezáltal is jelentős mértékben tudtuk csökkenteni az elmúlt esztendőkben az elvándorlást a Kárpát-medencei térségekből, különösen Vajdaság területéről.

A mentorprogram Vajdaságban indult útjára, majd az összes régióban elkezdődött. Erdélyben most lép a második évébe, a Felvidéken, illetve Kárpátalján jelenleg is folyik, és nemsokára megindul a Muravidéken is — mutatott rá Potápi. Szerinte a program segítségével nem csak a mentoráltak jutnak a munkájukhoz szükséges szakmai tudáshoz, a mentorok is jó ötleteket kapnak, ami a vállalkozásuk szempontjából fontos lehet.

— Köszönjük a Vajdasági Magyar Szövetségnek, kiemelten pedig Pásztor István elnök úrnak, hogy a vajdasági magyar életerő nemcsak itt a térségben, de nemzeti szinten is alakítja a magyar közösségek sorsát. Köszönjük a Prosperitati Alapítványnak és a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének, hogy együtt folytathatjuk a megkezdett közös munkát, a Design Terminalnak pedig, hogy szakmai tudásával tovább erősíthetjük a vajdasági vállalkozói közösséget. Eddig önök mindenben számíthattak ránk, mi pedig 2022-ben szintén szeretnénk önökre számítani.

— A külhoni magyar közösségek egyre erősebbek, és immár egy nagyon erős Kárpát-medencei térben tudunk gondolkodni a nemzetpolitikában, ennek része a diaszpóra is, tehát egy egységes magyar nemzetben gondolkodunk — nyilatkozta az eseményen Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. Mint mondta, a vállalkozók különleges szerepet töltenek be, többeknek adnak munkát, így a szülőföldön maradáshoz közvetlenül is hozzájárulnak. — A vállalkozói réteg az, amely akkor is vállalkozik, ha nehéz helyzetben van, és föltalálja magát, az ilyen életszemlélet jó hatással tud lenni a közösségünkre. A vállalkozók az oktatás szereplőivel is kapcsolatban vannak, és a családok mindennapjainak segítésében is szerepet vállalnak. A Kárpát-medence külhoni magyar közössége és az egységes magyar nemzet tagjai tehát minden egyes élethelyzetben számíthatnak egymásra.

Fényképezte: Kartali Róbert

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..