Példátlan eset történt a sziváci Szenteleky Magyar Művelődési Egyesületben: a helyi vízművek dolgozói előzetes bejelentés nélkül kivonultak markológéppel az egyesület épület elé, felásták a parkolóhelyet, és elzárták az utcai vízvezetéket.
Ez idő alatt az egyesület elnöksége éppen ülést tartott, és a kiskapu is tárva-nyitva volt. Az elnökség tagjai látván a markológépet, kivonultak az utcára, és kérték a munkásokat, hogy térjenek be hozzájuk, és civilizált módon rendezzék a problémát, ők azonban nem voltak hajlandók erre.
A helyi vízművekkel való viszálykodás már évek óta tart. Minden azzal kezdődött, hogy elromlott a vízóra, és a vízművek négy hónap alatt több mint 300 m3-es fogyasztást számláztak. Az egyesület panaszt tett a nem reális fogyasztás miatt. Ezt követően a vízművek emberei kiszálltak a helyszínre, azt gondolván, hogy csőrepedés történt, de megállapították, hogy nem erről van szó, hanem a vízóra romlott el. Az órát az egyesület kicseréltette, a vízművek azonban nem tartotta be ígéretét, hogy leírja az irreális fogyasztást, sőt folyamatosan kamatot is rászámolt az irreális számlára.
Az egyesület tájékoztatta minderről a községi szerveket és a községi elnököt is. Megállapodtak abban, hogy a hibát javítani kell, a számlát pedig korrigálni.
Amikor a helyi vízművek élére új igazgató került, több alkalommal is tárgyaltak az egyesület adósságáról. Az okokról részletes tájékoztatást kapott az igazgató, az elromlott vízórától kezdve egészen addig, hogy az új vízórát nem olvassák le, és nagyon nagy kamatokat számolnak fel. Az egyesület vezetősége többször is hívta a vízművek dolgozóit, hogy olvassák le a fogyasztást, de ők azt válaszolták, hogy ez nem az ő feladatuk. A házmester több mint másfél éve kiköltözött az egyesületből, de továbbra is érkeznek a számlák a nevére. A vízművek igazgatója két lehetőséget kínált fel az adósság rendezésére. Az egyik az, hogy az egyesület szerződésileg adja át a termeit a vízműveknek, hogy ez szabadon rendelkezzen velük, és kiadhassa őket halotti torok tartására, ennek fejében eltörli az adóságot, mondta, és többé nem kell fizetni a vízfogyasztásért, ami minden ellentétben áll a józan ésszel, mivel az egyesületet művelődési programok megtartására van bejegyezve. A másik lehetőség pedig az, hogy az egyesület egyszerre fizesse ki a többéves kamatokkal ,,feltupírozott'' összeget, amely az új évben húsz nap alatt 20 000 dinárral nőtt.
Az egyesület mindennek ellenére ráállt arra, hogy kifizesse a kért busás összeget, csak hogy megszűnjön a több hónapja tartó macera, és megakadályozza, hogy az egyesületre a helyi vízművek rátegye a kezét. Felfoghatatlan, hogy épp erre a nagy múltra visszatekintő, a szórványban levő kisebbségi egyesületre, amely a templomon kívül a magyar kultúra, anyanyelv és hagyományápolás színhelye Szivácon, ezt akarta éppen a helyi vízművek igazgatója, aki egy koalíciós megállapodás nyomán került a székébe: bekebelezni, erőfitogtatással félelmet kelteni az itteni kis magyar közösségben, megalázva kultúráját, gátolva tevékenységét. De ez a maroknyi magyarság nem hagyja magát, minden erejével az idei, jubileumi, 40. Szenteleky-napokra koncentrál, valamint a Szenteleky emlékszobának a látogatók előtti megnyitására. Minden erejével kiáll a jogaiért, kultúrájáért, magyarságáért, hagyományáért Szenteleky hagyatékának szellemében.