…ahogyan egy malomba sem lép be csak úgy senki, merthogy jövet-menet szép keveset láthatunk Vajdaságban. Pedig egykor… De inkább beszéljenek a hamarosan nyíló állandó kiállítás létrehozói. Őket sem kell már külön bemutatni, hiszen szorgalmuk, helyszeretetük és értékmentésük híre hét határban ismert. Pósa Mária helytörténész és Szarvas Erzsébet, a Petőfi Sándor Kultúregyesület hagyományápolói nemrégiben — tavaly novemberben — a vasúti kiállításról meséltek lapunknak, most pedig Bata Johanna családfakutatóval kiegészülve a Nagy út 208. házszám alatt álló Bajúsz Kovács-féle szélmalomban kalauzoltak lelkesen, ahol hamarosan a nagyérdemű és a turisták számára is megnyílik A barázdától az asztalig című malomkiállítás.

Bata Johanna, Pósa Mária és Szarvas Erzsébet

— Valaha ezen a környéken 11 szélmalom állt, ám ezt az egyet kivéve mindet lebontották az ’50-es évekre. A Bajúsz azért úszta meg, mert tulajdonosa, Epista bácsi 1966-ig élt. A környék legrégebbi malmaként híresült el, sokáig azt hitték, hogy 1869-ben épült, merthogy valamelyik lisztesládájába ez az évszám volt bevésve, ám az itt álló téglaépületet az 1890-es években építették. A malom eredetileg máshol állt, egyesek szerint Ustorkán. Akkor Bajúsz Kovács Lukács, István édesapja megvette, és áthozta saját földjére — regéli a történetet Mária. — Az 1880-as években itt 1-2 kilométeres körzetben volt még 1 szélmalom, Oromon még 1, Völgyesen a faluban 3, Ustorkán is… Eltűnt a régi világ, és szinte semmi nem maradt belőle. Én ötvenhat-ötvenhét éve kerültem ide, ezt az egyet láttam, a többiről senki semmit nem beszélt, hanem amikor kezdtük összeszedegetni a hely történetét, akkor derült ki, milyen gazdag élet volt itt, meg mennyi szélmalom — meséli Pósa Mária. — Orom nagyon fiatal település, a XIX. században nagymértékű tanyásodás kezdődött, kialakult a központja, megépült a vasútállomás, az iskola, a templom, a bolt, a kocsma és a malmok. Egy 1948-beli térkép szerint több mint 900 tanya élt az oromi tanyavilágban. 2012-ben írtam meg a tanyavilág monográfiáját, emlékezetből 800 tanyát jegyeztünk fel tizenvalahány hetven-nyolcvan éves emberrel, a tulajdonosok, ott lakók nevével együtt. 2013/14-ben még 200 tanya állt, nem lakták mindet, talán ha 100 van még a falvak körül. Malomból is csak ez az egy maradt, melyet 1969-ben nyilvánítottak műemlékké, miután Bajúsz Pista bácsi örökös nélkül halt meg. 1987-ben az épületet valamelyest felújították, viszont a berendezése eltűnt, így a kiállítás anyaga nem innen származik.

Letűnt korok őrzője — az oromi malom

Rengeteg korabeli fotó leírással, újságcikkek kerültek pannókra, igazi olvasmánycsemegék. Megannyi tárgy: malomi és tanyasi lisztesláda, mázsa, nagy gereblye, csizma, suba, kisebb-nagyobb szakajtók, favilla, marokszedő kuka, rosták, a termények közül búza, kukorica, árpa szimbolikusan egy-egy dunsztosüvegben meg az ezekből készülő liszt, dara, korpa, továbbá tányéros kiló (mérleg), viharlámpa, vinkli és vízimérték, tokmány, sarló, kovászos vájdling körösztvesszővel, díszítésként száraz virág korabeli edényekben — sorolják.

— Mi állandó gyűjtögetők vagyunk, nem most kezdődött ez a szerelem a régi tárgyak iránt — fogalmaz Erzsébet. — Tizenegy évvel ezelőtt nyílt meg a tájház, de a tárgyak már össze voltak gyűjtve, akár nálam, akár másoknál, így ha lesz egyszer tájház Oromon, akkor oda kerülnek. Fényképeink voltak, hiszen a Gazdag Ág rendezvényre is járunk, csak össze kellett szortírozni. Otthonról is hoztunk sok mindent. Egy igazi kincsesbányánk van!

— Pista bácsi többgyerekes családba született bele, 1885-ben. A malom kiállításába egy ifjú- és egy időskori képe került — mutatja Johanna, akit kicsi korától érdekelnek a családfák, s ahogyan nyílt a világ vele, egyre több adatot gyűjtött össze először a saját családjáról, majd a helyiekről. — Gyermektelen volt, a testvérével és annak gyerekeivel látható az egyik fotón, a fénykép az I. világháború idejében készült, hátuljára pedig Pista bácsi saját kezűleg írta rá, hogy pontosan mit viselt, milyen ruhát, inget, kalapot, milyen gallér van a kabátján, milyen színű a haja, a szeme, milyen a virág a vázában. Bár halványan látszik az írás, de ki lehet olvasni. Édesapám mesélte, hogy gyerekkorában, amikor gyalog itt jártak el iskolába, Pista bácsi kint ült a malom napos oldalán egy kis sámlin, faklumpa volt rajta, a botjára támaszkodott… Nagyon sokat használta az e szócskát, így körösztölték el a gyerekek Epista bácsira, és így ismerte az egész falu. 

Epista bácsi szélmalma az oromi turisztikai kínálat része

Johanna kamasz fia, Áron is segített a hölgyeknek. A kiállítóterem berendezése előtti nagytakarításból ugyan iskolai kötelezettségei miatt kimaradt — ahogyan ebből a riportból is —, viszont az emeleti részben és a tetőtérben ő igyekezett eltorlaszolni a galambbejáratokat, valamint traktorral, emelővel a malom elé sikerkedte a hatalmas malomkövet.

— Persze a malomkő sem ezé a malomé. A Bicskei úton volt egy Vajda Sándor nevezetű szélmalom-tulajdonos, az ő malmát nagyon régen elbontották, ám az örökösei még élnek Völgyesen. Megtudtuk, hogy ott van a malomkő, elkértük, elkaptuk, szinte az utolsó pillanatban sikerült megmenteni — mesélik.

— A kiállítás ötlete onnan eredt, hogy szerettünk volna valami olyanba kezdeni, ami a közvetlen környezetünkben nincs. Így találtuk ki, hogy a falunk egyik legnagyobb programjának, a Malomfesztiválnak is otthont adó szélmalomban állítsunk össze egy kiállítást a malmokról és azok történelméről — nyilatkozta Erdélyi Olivér, Orom Helyi Közössége Tanácsának elnöke. — Az érdeklődők számára hamarosan megtekinthetővé tesszük, ám az utolsó simításokat még el kell végeznünk rajta. A szélmalomban lévő kiállítás a Hello Kanizsa turisztikai programjának az egyik állomása lesz. Emellett Oromon a vasútállomás épületében kialakított vasúttörténelmi kiállítás is megtekinthető, mely szintén az egyik turisztikai látványosságnak számít, és tájházunk is látogatható.

Nos, ebből az írásból nem derült ki, mi is az a tokmány meg a társai, melyekről a cikk elején szóltam. Bizony, ha tudni akarják, akárcsak jómagam, az oromi malomba kell menniük.

Gazdag kiállítás fogadja a látogatókat