A múlt hét elején még pánikszerűen számolt be a világsajtó arról, hogy nem született megállapodás Szerbia és Koszovó között Brüsszelben, ez pedig a térség instabilitásához, illetve akár fegyveres konfliktusokhoz is vezethet.

Fotó: Európai Tanács

De mi is történt?

A koszovói vezetőség évek óta ismétli, hogy a Koszovóban élő szerbek nem használhatják azokat a rendszámtáblákat, amelyek ugyan a koszovói települések nevét hordozzák, de a szerbiai hatóságok állították ki őket. Ennek oka, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, a pristinai vezetőség önálló államnak tartja Koszovót, így elvárja, hogy az ottani állampolgárok a koszovói hivatalos dokumentumokat használják. Ez azért probléma, mert Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ahogyan a koszovói szerbek sem, és a belgrádi kormány intézkedéseit tartják iránymutatónak. Így a koszovói szerbeknek Szerbiában kiállított útlevelük, személyi igazolványuk, forgalmi engedélyük van, és a rendszámtáblákat sem hajlandóak lecserélni olyanra, amelyen az RKS (Koszovói Köztársaság) megjelölés szerepel. Így mintegy 10 000 koszovói gépjármű még mindig a régi, KS (Koszovó) felségjelzésű táblákkal közlekedik. Ezeket kellene Pristina szerint lecserélni, és megakadályozni, hogy Szerbia ilyeneket állítson ki. Korábban csak figyelmeztették emiatt az autósokat, de november 22-étől már 150 eurós bírságot is kaptak volna, ezért hívtak össze rendkívüli találkozót még a pénzbüntetési időszak hatályba lépése előtt.

És Szerbia mit szeretne?

Leginkább Koszovót, de ha már a világgal nem tudja elfogadtatni, hogy Koszovó Szerbia része, akkor legalább azt szeretné elérni, hogy a 2013-ban uniós közvetítéssel Brüsszelben aláírt megállapodásban foglaltak megvalósuljanak. Ezek közül is a legfontosabb a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása lenne. Ezt viszont Koszovó — hiába egyezett bele — nem hajlandó meglépni, mert azzal nagy autonómiát adna a körülbelül 50 000-es szerb kisebbségnek, az autonómiatörekvésekkel pedig van tapasztalata Pristinának, hiszen éppen Koszovó Autonóm Tartományban tört ki konfliktus 1999-ben a szerbek és a koszovói albánok között, hogy aztán kilenc évvel később ki is kiáltsák a független Koszovói Köztársaságot. Szóval — Koszovó szerint — csak csínján kell bánni az autonómiával.

Mi történt a napokban?

A múlt hét elején előbb órákig tartó tárgyalások voltak Brüsszelben az uniós közvetítők, valamint Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között, melyek eredménytelenül zárultak. Brüsszeli és belgrádi nyilatkozatok szerint a koszovói fél minden javaslatot elutasított. Később a koszovói hatóságok 48 órával elhalasztották a pénzbüntetések kirovását, közben viszont tovább folytak az egyeztetések, és végül sikerült megállapodásra jutni. A brüsszeli közvetítők óriási sikernek nevezték, hogy végül a koszovói küldöttség elfogadta mindazt, amit néhány nappal korábban elutasított, vagyis hogy felhagy a rendszámtáblacsere kényszerítésére vonatkozó intézkedésekkel, és nem bünteti meg az autósokat. Cserében Szerbia ígéretet tett arra, hogy nem állít ki újabb olyan rendszámtáblákat, amelyek a koszovói települések nevét viselik, ám a régieket továbbra is meghosszabbítja.

Ezzel a mostani helyzet megoldódott, de semmi sem zárult le, hiszen Koszovó továbbra is azt akarja elérni, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, illetve a kapcsolat normalizálása azzal érjen véget, hogy Szerbia elismeri a függetlenségét. Ameddig pedig ez nem történik meg — márpedig belgrádi bejelentések szerint ennek soha nem jön el az ideje —, addig bármelyik pillanatban újabb feszültséggerjesztő intézkedéseket vezethet be a pristinai hatalom.