Terven kívüli utóbbi templomlátogatásunk — mint kisvártatva kiderült — egy echte, avatatlan szemek előtt gondosan elrejtett librettó szerint valósult meg. Fergeteg havának (január) huszonhetedik napján. Az idei egyetemes imahét záróalkalmán, melynek helyszíne Budapest főváros XIII. kerületében keresendő Árpád-házi Szent Margit templom vala.
Invokáció: „Te, szentségnek új világa, igédnek vezérlj útjára, taníts téged megismernünk, Istent Atyánknak neveznünk. Őrizz hamis tudománytól, hogy mi ne tanuljunk mástól, és ne legyen több más senki, hanem Krisztus, kiben kell bízni! Halleluja! Halleluja!”
Az ökumené jegyében meghirdetett imahét útmutató igeszakasza „Szeresd az Urat, a te Istenedet... és felebarátodat, mint magadat” a Lukács szerinti evangéliumból (Lk 10,27) vétetett, az aznapi tanítás üzenete pedig az irgalmas szamaritánus történetét hozta közelebb az egybegyűltekhez. Mert bár tény és való, miszerint elméletben napjainkban is sokan tudják, ismerik még a jócselekedet és a segítőkészség fogalmát és fontosságát, magában a gyakorlatban, a tettek mezején bizony jócskán akad még javítandó!
S ha már megadatott, hogy végre ne csak a távolból, illetve alkalmasint odaföntről, a nyugati pályaudvar vasúti vágányait fölött áthaladó kőpallatról csodálhassuk meg a templomot…
„Az első világháború után a Lipótváros Lőportárdűlőnek nevezett külső részén lakó hívek ellátására Kisegítő Kápolna Egyesület jön létre. Zaymus Gyula hitoktató 1920-ban a Pannónia utcai elemi iskola alagsorában Jézus Szent Szívéről elnevezett kápolnát nyit és megszervezi az egyházközséget. A Bazilika és a terézvárosi plébániák területéről leválasztott területén 1923-ban megalakul a plébánia és megindul a Templomépítő Bizottság munkája. A Főváros az akkori Ferdinánd (később Lehel) téren adományoz telket. Möller István műegyetemi tanár tervében a középkori zsámbéki romtemplom nemes formáinak életre keltését tűzi ki. A kivitelező Wihart Ferenc építész volt. 1933. október 15-én Serédi Jusztínián hercegprímás szenteli fel a 918 m² alapterületű, kéttornyos, háromhajós, neoromán stílusú templomot.”
A templom védőszentje Szent Margit, akinek mennyei születésnapját a január 18-át követő vasárnapon ünneplik ezen a helyen búcsús szentmise keretében.
„Templomunknak nincs oltárképe, ugyanis a felszenteléskor Árpád-házi Boldog Margitot még nem avatták szentté, ez később, 1943-ban történt meg. Ezért [csak] a feszület fölötti üvegablakon […] láthatjuk Szent Margit alakját a domonkos apácák öltözetében, kezében liliommal és koronával. […] A templom minden ablaka […] Róth Miksának az üvegfestő műhelyében készült.”
Fényképezte: Martinek Imre
