Az első edzésen alapgyakorlatokat, technikai kombinációkat és formagyakorlatokat gyakorolhattak a jelenlevők, a második foglalkozáson pedig küzdelmi gyakorlatokat végeztek előbb ülőpárnákon, majd váltakozó partnerekkel. A vasárnapi edzés előtt Shihan Halász Károly és Sensei Nagygyörgy Zoltán meglátogatták a Domus Pacis szálláshelyet és a Túrú tanyát. Az utóbbi helyszínen augusztus második felében esedékes egy hosszabb edzőtábor, melyre várhatólag 100-200 karatéka érkezne Horgoson és Magyarkanizsán kívül Magyarországról, Romániából és Belgrádból is. Edzés után mi is kihasználtuk az alkalmat, és villáminterjút készítettünk Shihan Halász Károly mesterrel.

* Mióta foglalkozik Kyokushin Karatéval?
— 1977-ben az akkori cselgáncsozó, Gyurcsók József által ismerkedtem meg az okinawate karatéval, majd shotokan karatéra váltottam, a kyokushinra 1978-ban tértem át.

* Mi a különbség a nálunk korábban elterjedt karate és a kyokushin karate között? A kívülállók hogyan érzékelik a különbséget?
— A shotokan karatében például a jelzés számít. Fejre és testre ütéskor jeleznek a bírók az egyik oldalról piros, a másik oldalról kék zászlóval, s pontozzák ezeket az ütéseket. A kyokushin karate versenyein viszont knock down szabályrendszer működik. Ha valakit úgy combon rúgnak, hogy letérdel, és másodpercekig nem tudja folytatni a küzdelmet, akkor a másik vazarit kap. Ha a versenyzőt fejbe rúgják vagy hasba vágják, és elájul, akkor a rúgást vagy az ütést végrehajtó versenyző ipont kap.

* A magyar kyokushin karate milyen helyet foglal el Európában?
— Sajnos, a kyokushin karaténak már rengeteg világszervezete működik, én legalább húszról hallottam már. A mi világszervezetünk jelenleg a legerősebb. Nagyon nehéz eredményeket elérnünk, mivel Magyarországon az 1000 főt is alig érjük el. A technikát, a karatemozdulatokat, az odaadást, a szorgalmat illetően az élmezőnyhöz tartozunk, de Európa– és világbajnokságon ritkán, körülbelül minden második évben, szerzünk érmet. Szinte mindenki nagyon erős, nagyon jók az ukránok, az oroszok, a brazilok, a japánok, a lengyelek. Sokan foglalkoznak kyokushin karatéval, mi egy kicsit háttérbe szorulunk mostanában.

* Sensei Nagygyörgy Zoltán a különféle versenyeken rendszerint kitűnő eredményeket ér el kicsiny csapatával. Ön hogyan értékeli mindezt?
— A csoport megérett arra, hogy lejöjjek hozzájuk, és segítsem őket a fejlődésben. Mindnyájunknak szükségünk van tanulásra, nekünk is, a tanítványoknak is. Tovább szeretnénk lépni Vajdaságban, minél több edzőtermet (dojót) nyitni, és minél több fiatalt szeretnénk kyokushin karatéra tanítani.

* Az 1988-as szöuli olimpián szerepelt először — akkor még bemutatott sportágként — a koreai tekvandó. A közeljövőben a karate bekerülhet az olimpiai játékok műsorába?
— A tekvandó olimpiai programba kerülése egy elhibázott lépés, nagy lobbitevékenység által került ki az olimpiára a koreai wtf-tekvandó. A birkózást nem kellene levenni műsorról, nem helyes, hogy helyette kerülnének be a programba más sportágak. A karaténak — még ha nem is a kyokushinnak, nem is a knock down versenyszabály szerintinek, hanem a WKF szabály szerint zajló karaténak — az ötkarikáson lenne a helye. A sportág az egész világon nagyon népszerű, és a kyokushinnak is egy lökést adna, ha a pontrendszeres szabály szerinti karate bekerülne az olimpiára.

* Mit üzen a vajdasági karatézni vágyóknak?
— Látogassák folyamatosan a Horgoson és a Magyarkanizsán működő edzőtermeinket, a tervek szerint szeptemberben Szabadkán is nyitunk egyet. Reményeim szerint a horgosi kyokushin-élet még inkább felpezsdül, hiszen itt van a közelben a szegedi és az orosházi klub is, amelynek tagjaival edzőtáborokat, versenyeket tervezünk. Jó lenne európai uniós pénzeket idehozni, akár egy harmadik ország bevonásával is — fejezte be a beszélgetést Shihan Halász Károly.
A megkezdett munka június és július egy-egy hétvégéjén a kőbányai edzőteremben (dojo) folytatódik mindazok számára, akik a július 27-étől augusztus 2-áig tartó pilismaróti nyári nemzetközi edzőtáborban vesznek részt és tanuló (kyu), illetve mesterfokozatra (dan) vizsgáznak. A kőbányai és a pilismaróti edzőtáborok között az edzések a horgosi Oyama és a magyarkanizsai Kanku edzőtermekben folynak, hiszen jó eredmények csakis szakképzett karatékákkal és megszakítás nélküli, folyamatos munkával érhetők el.