Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerdán Belgrádban találkozott a szerbiai állami vezetőséggel. A látogatást a belgrádi parlamentben kezdte, ahol Ana Brnabić házelnökkel egyeztetett. A találkozót követő sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a magyar—szerb kapcsolatok fontos utat jártak be az utóbbi tíz évben, és a történelmi megbékélésen át a stratégiai partnerségig jutottak. Mint mondta, ez az együttműködés nemcsak az európai integrációra, hanem a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a politika területére is kiterjed. Rámutatott, hogy a vajdasági magyar közösség és a magyarországi szerb közösség „hidat és kapcsot képez a két ország és a két nép között, és nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy az elmúlt tíz—tizenöt évben bejárt utunk egy olyan kapcsolatot eredményezett, ami példaértékű egész Európában, nem csak a térségben”.
A tárgyalás legfontosabb témájának mégis Szerbia európai integrációját nevezte, Magyarország ugyanis az Európai Tanács soros elnökeként kihathat a csatlakozás menetére.
— Ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsuk. Az a meglátásunk, hogy ha az Európai Unió komolyan veszi az érdemek szerinti előrehaladást a tárgyalások folyamatában, akkor nem kétséges, hogy Szerbiának sokkal előrébb kellene tartania, mint ahol most jár. Mi határozottan ellene vagyunk annak, hogy valamiféle blokkban kezeljék a csatlakozásra váró országokat, különösen nem értünk egyet azzal, hogy Ukrajna csatlakozását összekössék Szerbia csatlakozásával vagy bármelyik délkelet-európai ország csatlakozásával. És szeretnénk azt is, hogyha nagyobb méltányosságot tanúsítana az Európai Unió azon országok irányába, amelyeket nagyon régóta várakoztat a küszöbön — hangsúlyozta Kövér László.
A magyar Országgyűlés elnöke rámutatott, hogy Magyarország is sokat várt az uniós csatlakozásra, ezért megérti Szerbia türelmetlenségét. Most a harmadik csatlakozási klaszter megnyitása esedékes, és „Magyarország igyekszik előmozdítani, hogy ebben az esztendőben vagy legkésőbb a jövő év elején ennek a megnyitása egy újabb lendületet, lökést adjon Szerbia uniós csatlakozásának”.
Reményét fejezte ki, hogy Szerbia és Magyarország stratégiai együttműködése hamarosan két európai uniós ország között folytatódhat.
— Mi az erős nemzetek erős Európáját tartjuk a jövőben követendő célnak, és ebben számítunk Szerbia és a többi nyugat-balkáni ország támogatására, amikor már ők is az Európai Unió tagjai lesznek — szögezte le.
Ana Brnabić, a Szerbiai Parlament elnöke a közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a parlamenti baráti tagozatok közül a magyar—szerb baráti csoport a legnépesebb, 71 tagot számlál, ami azt bizonyítja, hogy a politikusok — párthovatartozás nélkül — fontosnak tartják a barátságot Magyarországgal, és értékelik azt, amit Budapest Szerbiáért tesz.
— Számomra kiemelten fontos volt, hogy a Magyar Országgyűlés elnökével tárgyaljak akkor, amikor Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, és hogy arról beszélgessünk, mit tud még tenni Szerbia, milyen reformokat kell végrehajtania és alkalmaznia, hogy végre megnyíljon a harmadik tárgyalási klaszter az Európai Unióval. Ugyanakkor arra is megkértem, hogy azon ország parlamentjének az elnökeként, amely vitán felül Szerbia integrációjának a legnagyobb szószólója az Európai Unióban, hogy megköszönjem neki ezt, és hogy megkérjem arra, hogy még inkább támogassanak minket. Noha én Magyarországon kívül egyetlen országot sem látok, amely folyamatosan, erősen, valamint teljesen nyílt és közvetlen módon beszélne arról, hogy mennyire szükség van Szerbia európai uniós csatlakozására. Kövér elnök úr, én még egyszer köszönetet szeretnék mondani Önnek ezért, Önnek és az egész Magyarországnak, ahogy a magyar kormányfőnek, Orbán Viktornak és a csapata minden emberének, akik mindennap ezért küzdenek. Ez végtelenül sokat jelent számunkra, és ez az egyik legfontosabb dolgok, amely az Európai Unió felé terel bennünket.
Ana Brnabić rámutatott, hogy Magyarország Szerbia negyedik gazdasági partnere, az Európai Unió országai közül pedig harmadik, de nemsokára megelőzheti Olaszországot, így a második helyre kerülhet Németország mögött.
Kövér László szerdán találkozott Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel, aki leszögezte, a két ország kapcsolatai a baráti viszonyokon, valamint a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapulnak, így a sikeres együttműködés, valamint a hagyományos szomszédi kapcsolatok jó példái lehetnek, ez pedig a térség stabilitása és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. A megbeszélésen a közös projektumok jelentőségéről is szó esett, amelyek hozzájárulnak az infrastruktúra fejlesztéséhez és a Szerbiában, illetve Magyarországon élők életszínvonalának a növeléséhez.
Miloš Vučević miniszterelnök és Kövér László egyetértett abban, hogy a szerb—magyar kapcsolatok történelmi csúcson vannak, és a két ország stratégiai partnersége az egész Balkán és az egész Közép-Európa, de akár az egész kontinens számára is hasznos, hiszen a szerb—magyar kapcsolatok hozzájárulnak Európa stabilitásához és együttműködéséhez. A miniszterelnök a koszovói szerbek nehéz helyzetéről is beszélt Kövér Lászlónak, és elmondta, Szerbia továbbra is megtesz mindent a térség stabilitásáért és a párbeszéd folytatásáért.
A Magyar Országgyűlés elnöke a szerbiai parlament magyar—szerb baráti csoportjának tagjaival, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi parlamenti frakciójával is találkozott. A megbeszélés után Kovács Elvira, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője kiemelte: tapasztalatcsere folyt a képviselőkkel, és az újonnan a parlamentbe került VMSZ-es politikusok is találkozhattak a Magyar Országgyűlés elnökével.
Fényképezte: Markovics Annamária
