— Nagyon szeretem a magyar történelmet — mondja Vass Zoltán, a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola negyedik osztályát végzett tanulója. — Ezért a nyolcéves húgommal, Violettával, a tanév folyamán részt vettünk a Smile Nagycsaládos Egyesület által szervezett történelmi szakkör előadásain. Sokat tanultunk ott a magyar királyokról is. Közben olvasgattam a Magyarország képes története című könyvet, amelyben megláttam a királyi koronát. Megtetszett, és úgy gondoltam, hogy elkészítem a másolatát. Megkértem a szüleimet és a húgomat, hogy segítsenek.
— Zoli fejmérete alapján kartonpapírból kivágtuk a korona formáját, a gyerekek pedig összeragasztották — kapcsolódik a beszélgetésbe az anyuka. — Egy héten át, minden este három órát töltöttünk az elkészítésével — amolyan igazi családi vállalkozásként. A kartonpapírra textilbevonatot ragasztottunk. Arra törekedtünk, hogy a fejék mindjobban valósághű legyen.
— Azután apukám megrajzolta a koronát díszítő kis képeket, mi meg a húgommal kifestettük és felragasztottuk őket — ismertette Zoli a munka további menetét. — A könyvben nagy kép van a koronáról, no meg az interneten is megnéztük, és annak alapján tudtuk pontosan lemásolni az ábrákat. Utána gyöngyöket és ékköveket kerestünk. A kövek anyukám karkötőjéből valók: apukám satuba fogva szedte ki belőle őket, aztán a koronára kerültek.
— Nem sajnálták a karkötőt feláldozni? — kérdeztem az anyukától.
— Nem, mert egyébként sem használok ilyen karkötőket.
— A tetején lévő ferde keresztet is kartonpapírból vágtuk ki, és aranyszínű kollázspapírral vontuk be. A koronáról lelógó kilenc aranyláncot aranyszínű szalagból készítettük. Mindegyik végére formáltunk háromlevelű lóhere alakú ékkőutánzatot kartonpapírból, majd bevontuk kollázspapírral.
Az országalmát egy aranyszínű karácsonyi gömbből alakítottuk ki. Először kifúrtuk, majd apukám beleépített egy csavart, és arra erősítettük rá a kettős keresztet. Azt is kartonpapírból vágtuk ki, és kollázspapírral vontunk be.
— Munkánk elkészülte után is még sokat olvastam a koronáról. Gyűjtöm a történelmi könyveket, már 42 kötetem van. A többségét nagyapámtól kaptam, merthogy ő is gyűjtötte. Buszvezetőként sokfelé járt, és ahol lehetett, ott vásárolt történelmi tárgyú könyveket.
— Az eredeti koronát láttad már?
— Még nem, de szeretném egyszer megnézni.
— Az eredetit az Országházban őrzik. Te hol őrzöd ezt a másolatot?
— A történelmi könyveim mellett, hiszen ez a szobám dísze is egyben.
— A történelmen kívül melyik tantárgyat szereted még?
— A földrajzot. Fontos tudni, hogy a történeti meg a mai események hol, melyik országban, a világnak mely részén voltak. Ezért kell tanulni, megismerni a földrajzot.
— A nyári szünetben mivel töltöd az idődet?
— Az Egri csillagok című regényt olvasom, de érdekel minden Egerrel kapcsolatos történet. És remélem, hogy a történelemszakkör ősszel folytatja a munkáját.
