home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Kis Jégkorszak
Dömötör Ármin
2022.12.07.
LXXVII. évf. 48. szám
Kis Jégkorszak

A globális klímaváltozás társadalmunk legvitatottabb kérdései közé tartozik. Egyesek tagadják magát a jelenséget is, de nem kérdéses, hogy a globális klímaváltozás eredményeként bekövetkező minimális átlaghőmérséklet-változás is drasztikus következményekkel járhat.

A bevezetőben említettekről a múlt tanúskodik. Történészek és tudósok kimerítő, elkötelezett munkájának köszönhetően mára bebizonyosodott, hogy bolygónk klímája a történelem során folyamatosan változott. Annak érdekében, hogy megállapítsák a globális klímaváltozás különleges viselkedését a múltban, különböző módszereket alkalmaztak.


fotók forrása: unsplash.com

Amíg egyes kutatók a fák törzsében található évgyűrűk tanulmányozásával keresték a válaszokat, mások a grönlandi és az antarktiszi jégtakarókba vájt furatokból begyűjtött jégben elzárt buborékok vizsgálatával próbálták megfejteni a múltat. A buborékok az ősi légkör apró mintáit tartalmazzák, és tanulmányozásuk történelmi változásokat mutatott a légkör szén-dioxid-koncentrációjában. A kutatók által használt módszerek viszonylagos pontatlansága miatt a felfedezések bizonyításában a történészek munkája nyújtott segítséget.

Az időjárással kapcsolatos archeológiai és írott anyagok tanulmányozása, mint amilyenek például a tengerészek által rendszeresen vezetett hajónaplók, megerősítette, hogy bolygónk már korábban is jelentős klímaváltozásokon ment keresztül. Közös felfedezéseik arról tanúskodnak, hogy bolygónk hőmérséklete a XIV.-től a XIX. századig néhány Celsius-fokkal hűvösebb volt az átlagosnál. Durva becslések szerint ez az átlaghőmérséklet-csökkenés Nyugat-Európában 1-2, világviszonylatban pedig 0,5-1 Celsius-fokos csökkenés volt. Ezt az időszakot François É. Matthes amerikai glaciológus 1939-ben kis jégkorszaknak nevezte el. A kis jégkorszak első jelei a XIV. század elején jelentkeztek, amikor a Balti-tenger kétszer is befagyott. Ez a jelenség nagymértékben befolyásolhatta Nyugat-Európa élelmiszerkészleteit, mivel az akkoriban Nyugat-Európában fő táplálékként használt gabonákat éppen a balti régióból szállították hajók segítségével, a tenger felszínén úszó jég pedig akadályozta a hajózást és a halászatot.

A kis jégkorszak bekövetkezésének okára számos magyarázat született. Egyes kutatások szerint abban az időszakban, a megnövekedett lemeztektonikai események miatt, megerősödött vulkanizmus jelentkezett a Földön. 1580 és 1600 között öt vulkán tört ki, és az óriási hamumennyiség a légkörbe kikerülve csökkentette a nap sugarainak melegítő hatását. A hőmérséklet csökkenéséhez hozzájárulhatott a naptevékenység enyhe visszaesése is, mivel a XVII. század végéig nem voltak napfoltok. Tényező lehetett az is, hogy a XIII. és a XVI. század közötti időszakban bolygónk populációja erősen visszaszorult. Ennek oka leginkább a XIV. század elején megjelenő halálos betegségek elterjedése volt, mint amilyen például a pestis. A pestis Kínából valamikor 1315 tájékán került Európába, és száz év alatt bolygónk populációjának negyedét elpusztította. Ezt az időszakot háborúk váltották fel, mint amilyen például a mongol Dzsingisz kán okozta hódítás, mely jelentős veszteségeket okozott Ázsia egyes részeiben. Amerika felfedezése a XV. század végén csak fokozta ezt a folyamatot. Az Európából Amerikába jutó betegségek és hadműveletek miatt a bennszülött indiánok majdnem 90%-a kipusztult.

A földi populáció visszaszorulásának eredményeként a korábban mezőgazdasági termelésre szánt területek csökkentek és erdősödtek, az emberek anyagcseréje során légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége ugyancsak csökkent, s ez a két tényező hatással lehetett bolygónk hőmérséklet-változására. Az időjárás szélsőségessé és változékonnyá vált, óriási csapást mérve azokra a társadalmakra, amelyek primitív földművelési módszerek alkalmazásával keresték meg kenyerüket. A talaj termőképessége gyengült, mivel a gabonafélék (főleg a búza) nem bírták a hidegebb, szélsőséges időjárást, ami a terméshozam csökkenéséhez, az élelmiszer drágulásához és az éhínség elterjedéséhez vezetett. A történészek mára egyetértenek abban, hogy az éhínség legdrasztikusabb hatásai a XVIII. század elején nyilvánultak meg, mivel az élelmiszerhiány miatt felmerülő politikai és szociális elégedetlenség elősegítette a napóleoni háborúk kitörését. A napóleoni háborúk hadjáratai során rengeteg ember vesztette életét, de a halálozások javáért mégis az éhínség és az alultápláltság okozta betegségek voltak felelősek.

A kis jégkorszak folyamán az arid (száraz) és a trópusi területeken aszályok, a vízmenti területeken pedig a víztestek gyakoribb befagyásának, majd a jég olvadásának betudható árvizek pusztítottak. A hőmérséklet csökkenése miatt bekövetkező gleccserterjeszkedés lavinákat, sziklaomlásokat idézett elő, melyek egyes esetekben teljes parasztgazdaságokat és falvakat temettek be. A klímaváltozás miatt a nyarak lerövidültek, a növények vegetációs időszaka megváltozott, növény- és állatfajok pusztultak ki. Egyes vadak, például a farkasok, táplálékukat falvakban kezdték el keresni, az embereket ért támadások száma megnövekedett.

Számos elmélet született annak magyarázatára, hogy bolygónk hőmérséklete a XIX. században miért kezdett el újra emelkedni, így vetve véget az évszázadokon át tartó kis jégkorszaknak. Egyesek szerint a hőmérséklet-emelkedés bolygónk iparosodásának következménye, mások úgy vélik, hogy a melegedés a naptevékenység fokozódásának és a bolygónkat érő vulkanizmus csökkenésének eredménye.

A múlt részletes felkutatásához kimerítő munka és sok idő szükséges, de a kis jégkorszak tanulmányozásának köszönhetően ma már biztosan tudjuk, hogy a globális klímaváltozásnak mennyire drasztikus kihatása lehet bolygónkra.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..