A Szarvady-villa

Királyhalom története nagymértékben megegyezik a horgosi borvidék történetével.
1864-ben megépült a horgosi homokpusztát kettészelő szeged-szabadkai vasúti pálya. 1883. október 16-án többek között Jókai Mór író kíséretében Szegedről a 113-as vasúti megálló- és őrházig (a mai királyhalmi vasútállomással szemben még lakott őrház) utazott I. Ferenc József (1830-1916) osztrák-magyar király, majd fiákeren Ásotthalomra vitték, hogy felavassa az erdészeti szakiskolát. Az esemény nyomán a vasúti megállónak Horgosi-Királyhalom lett a hivatalos neve, a korabeli szeged-szabadkai országút nyugati oldala (ma Magyarország területe) a Szegedi-Királyhalom nevet kapta. A Horgosi-Királyhalom nevét a II. világháború után a szerb hatalom Bački Vinogradira (magyar tükörfordítása: Bácsszőlős) változtatta. A névadók történelmi és földrajzi tájékozatlanságuk folytán helytelenül adták hozzá a Bács elemet, ugyanis a település Trianon előtt több mint ezer évig Csongrád vármegyéhez tartozott.
Királyhalom valójában akkor vált településsé, amikor a Szegeden élő Kárász Benjamin (1792-1874), Csongrád megye korabeli főispánjának öröklő fiúgyermeke, Kárász Géza (1837-1905) kezén elúszott az összes ősi ingatlan és ingóság. Géza és három leánytestvére nem tartották elég jövedelmezőnek a horgosi homokpusztai birtokot, ezért 1890-ben a mintegy 3000 kataszteri hold kiterjedésű területet, a Horgosi-Királyhalom korabeli vasúti megálló és őrháznál a pálya mentén eladták. Ugyanebben az időben viszont a Magyar Földművelésügyi Minisztérium szőlőrekonstrukciós folyamatokat tervezett. Egy előrelátó szakember, Heinrich József (1848- ?) kiskunfélegyházi születésű szőlészeti és borászati tanfelügyelő sugallatára Ormódy Béla (1831-1917) miskolci születésű, 1851-ben Szegedre került nagykereskedő és bankár, Szegeden a Magyar Szőlőtelepítési Rt. Igazgatóság elnöke, az osztrák földhivatal segítségével megvette a Kárász-birtokot (holdanként 30 forintért), és nyomban kiparcellázta szőlőnek, az 1860-tól a Szeged-Alsóvárosról kirajzott kisparasztjainak. Ormódy kortársai őrültségnek tekintették ezt a vállalkozást, azt hitték, belebukik. Ormódy a horgosi homokpusztát 60 forintjával parcellázta fel, úgyhogy vételkor a vevőknek csak 5 forint készpénzt kellett fizetniük, a fennmaradt összeget pedig később törleszthették az esztendő során. Ormódy a homokpuszta leghitványabb részén, mintegy 200 kataszteri holdon mintaszőlészetet létesített, ahol Heinrich József tanfelügyelő vezette a szőlőtelepítést. 1893-ban már megkétszereződött az Ormódy által beültetett és kezelt minta-szőlőtelep területe, melynek csaknem a fele csemegeszőlő, főleg CHASSELAS volt. Heinrich József Szegedről a Horgosi-Királyhalomra tette át a székhelyét, és tavasztól késő őszig ott lakott saját, négy évvel korábban ültetett 11/400 holdnyi szőlőbirtokán, amelyen 1894-ben 32,40 métermázsa csemegeszőlő termett, borszőlőből pedig 7269 liter színmust. A neves szakember leszármazottai jelenleg is a Heinrich-villában élnek, és az ősi birtokon gazdálkodnak.
Ormódy az osztrák földhivatal finanszírozásával 1895-ig 2483 kataszteri hold királyhalmi birtokából 823 kataszteri holdat parcellázott ki szőlőnek. Az itt termelt csemegeszőlőt és bort Budapestre szállították, de Bécsen keresztül eljutott a monarchia más helyeire is. 1896 nyarán, Budapesten a millenniumi kiállításon az ország szőlészetének és borászatának külön csarnokot emeltek. A 850 borkiállító között a homokvidékek termelői is képviseltették magukat. Megalakult a Királyhalmi Hegyközség Szervezete is, amely 1904. június 28-án megtartott közgyűlésén meghozta a saját rendtartását. Ebben az évben a Királyhalmi Hegyközség a vasút mentén jobbról és balról elterülő 517/1400 kataszteri hold szőlőtelep 32 birtokosa között oszlott meg. Többek között: Tóth Henrik 30 kataszteri hold homokbirtokkal (Horgoson, a Nagy utcán építtetett családi házat, a Nagykocsma mellett - a mai Művelődési Ház melletti épület). Dr. Rombay Zsigmond 22/800 kataszteri hold, Szarvady Lajos 15 kataszteri hold homokbirtokkal. Korossy Emil 11/400 kataszteri hold, dr. Demidor Imre 11/400 kataszteri hold, Lasztovicza József (családi tanyája még ma is áll) 7/800 kataszteri hold homokbirtokkal rendelkeztek. Később, különösen Trianon után az innen elvándorolt, vállalkozó szellemű, törhetetlen munkakedvű kisparasztok érdeme, hogy a korszerű kisparaszti szőlőkultúra bontakozott ki a szabadkai, halasi, pusztamérgesi, üllési, soltvadkerti és más települések határában.
A Horgosi-Királyhalmon Ladány Nándor és fia, majd Jean K. Hinkel, később Müller Ádám pezsgőgyárat és borpincét létesített. Itt dolgozott 1920-tól 1927-ig könyvelőként Majtényi Mihály (1901-1974) nagybecskereki születésű író. A pezsgőgyár épületeinek egy része lakóháznak átalakítva ma is áll.
A két világháború között a szőlőtermesztés és borszűrés mellett a pálinkafőzés is felvirágzott. Egy másik nagyvállalkozó, Tolnay János (1892-1944) nagyszalontai születésű, szabadkai sör- és szesznagykereskedő, rum- és likőrgyáros a Horgosi-Királyhalom homokján levő tanyás szőlőbirtokán gazdálkodott, és palackozóüzemet létesített. A Királyhalmon ma is meglevő Tolnay-tanyát leszármazottjai ma is lakják, és művelik a birtokot.
Horgosi-Királyhalomnak 1902-ben 552 magyar katolikus hívő lakosa volt, 1912-ben már 1231-re növekedett a lakosság száma, s már saját postahivatala is volt a településnek. Pompás tanyavillák épültek: Ormódy unokaöccsének, Rózsa Bélának a villája, továbbá Szobonya Bertalannak a villája, amelyet a leszármazottak 2005/06-ban átalakították. Korossy Emil villája, ebben működött 1975 és 1985 között az Aranyhegedű vendéglő, Szarvady Lajos villája, amelynek a Trianon után Kladek Lukács volt a tulajdonosa, majd 1954-ig általános iskolának használták. Aztán többek között itt volt még nyaralója Lifka Sándor (1880-1952) brassói születésű szabadkai filmszínház-tulajdonosnak is (Az épület ,,modern stílus'-ban átalakítva ma is áll.) A borvidék éghajlata - területi megosztottsága miatt is - igen szélsőséges, mediterrán jelleget is mutat. Minthogy a település kellemes kirándulóhelynek bizonyult, a személyvonatnak - amely a vasúti megállón naponta hétszer állt meg - naponként 120-150 le- és felszálló utasa volt. Szeged és Szabadka irányából egyaránt érkeztek a turisták, hogy a táj hullámzó szőlőtengerében gyönyörködjenek. A nyári hőségben, a pincékben borkóstolgatással hűthették le magukat.
A falubéliek az idei falunap alkalmával Szobonya Bertalanról, a Királyhalmán gyökeret vert és családot alapított szőlőtelepítő nemes férfiúról utcát szándékoznak elnevezni. Persze Heinrich József, e szőlőtelep megálmodója, és főként a megvalósító - településalapító Ormódy Béla is megérdemelné.