Bába Natália, a nőszervezet elnöke elmondta, 10 csapat jelent meg. Többen jelentkeztek, de a rossz időjárás és egyéb elfoglaltság miatt mégsem tudott mindenki eljönni. Csapatok érkeztek Kisoroszról, Szerbcsernyéről, Tordáról, Horgosról, Muzslyáról, Makóról, de a helyi önkéntes tűzoltók és a nőszervezet tagjai is részt vettek a megmérettetésben.

Túró István és párja Horgosról érkezett. István elmondta, anyukája receptje szerint készült az ételük. A töltelék darált disznóhúsból és darált szalonnából áll, sóval, borssal, köménymaggal és édes paprikával megfűszerezve. Szeretik a hagyományos ételeket, ezért is járnak a különböző főzőversenyekre.

Tordát Farkas Éva képviselte, aki az Orgonavirág hagyományápoló csoport elnöke. Elmondta, ő legjobban sütve szereti a szármát, otthon így is szokta elkészíteni. A darált húst sóval, borssal, vöröshagymával ízesíti, és egy-két tojás is kerül a masszába. A rizst nem főzi meg előre, hanem csak megmossa és beáztatja. Füstölt oldalast tesz a szármák mellé, a tetejére pedig pirított szalonnát. A családi asztalra főleg a téli ünnepekkor kerül ez az étel. Éva hozzátette, régi igazság, hogy minél többször melegítik meg, annál finomabb.

A kisoroszi Torontál nőszervezetből Cirok Anikó és Lázár Emőke vett részt az eseményen. Már a kezdetektől jelen vannak a rendezvényen, és többször értek el helyezést. Elmondták, az idén nemcsak a főzésben szerepelnek, hanem az asztal díszítésében is szeretnének jó eredményt elérni. Házi likőrt és pogácsát is hoztak magukkal, mellyel a látogatókat meg is kínálták. A zsűrinek készített porciót tejföllel díszítették ki.

A Petőfi Sándor Általános Iskola felsősei is nagy örömmel vettek részt a versenyben. Igaz, az ételt főleg a földrajztanárnő, Gavrić Jelena készítette, de az elfogyasztásába mindenki besegített. A tanulók elmondták, nagyon élvezték a napot, sétáltak is közben, kürtőskalácsot és cukorkát vásároltak. Sokat beszélgettek, barátkoztak. Az ételekkel kapcsolatos vetélkedő is nagyon tetszett nekik, sok jó választ adtak, és érdekességeket is megtanultak.

A háromtagú zsűri az idén Ősz Szabó Imre (Felsőhegy), Szecsei Szilveszter (Magyarkanizsa) és Takács András (Muzslya) volt. A zsűri elnöke, Ősz Szabó Imre mesterszakács a következőket nyilatkozta:

— Másodszor vagyok zsűritag itt, Tóbán. Az ételek kóstolásakor figyelembe veszem, hogy a káposzta megfelelő savanyúságú legyen. A töltelék ne legyen túl rizsás, sem szójás. A mászkos rizs lehet, hogy a hurkába jó, de a szármába nem. A rántás is nagyon fontos, mert ha csak vízzel öntik fel, akkor olyan lesz, mint a paprikás. A töltelék meg legyen főve, de túl kemény se legyen. Tojás is mehet bele, de nem szabad sokat tenni, mert akkor megkeményedik a töltelék. Én is szoktam otthon szármát készíteni, és lakodalmakba is járok főzni, s ott igencsak szármát kér a házigazda a hajnali terítésre. Természetesen, ha nagyobb mennyiségben készül, akkor finomabb is. De mindig tudni kell a megfelelő fűszeradagolást. És az is nagyon fontos, hogy ne legyenek nagyok a szármák. Szőlőlevélből is készítettem már, azt nem szokták savanyítani. Akkor jó a szőlőlevél, amikor friss hajtás. De szerintem káposztaleveles az igazi.

Az eseményre árusok, kézművesek is érkeztek, lehetett cukrot, kürtőskalácsot és dísztárgyakat is vásárolni. Frank Sörös Melinda Martonosról jött. Szabadidejében horgol, makraméz, fest — minden érdekli, ami a kézimunkával kapcsolatos. Vásárokba nem igazán jár, inkább csak az interneten hirdeti munkáit (a Melore oldalon). A legtöbb alkotás a gyerekek számára készül, de újabban felnőtteknek való díszfigurákat is gyárt, melyeket például ajándékba is lehet adni.

A temerini Bakos Estilla és Surány Tamara hangulatos karácsonyi dísztárgyakat árult. Estilla elmondta, amikor csak idejük engedi, összeülnek s alkotnak. A férfiak besegítenek a sámlik és a pohártartók elkészítésébe. Ám az utolsó simításokat mindig a nők végzik. Húsvéti, karácsonyi vásárokra is járnak, de a búcsúkat is nagyon szeretik, akkor főleg álomfogókat kínálnak az érdeklődőknek. Megrendeléseket is vállalnak, és bátran állnak a kihívások elé. Hozzátette, az emberekkel nehéz dolgozni, de mindent meg lehet oldani.

Annyi jutalommal, ajándékkal készültek a szervezők, hogy üres kézzel senki sem ment haza. És természetesen üres hassal sem.