A szerb elnök az utóbbi nem egész három év alatt ötször beszélt arról, hogy népszavazást kellene tartani a személyes vagy az intézkedéseinek a népszerűségéről.

Legutóbb január közepén állt elő egy nem kötelező erejű, véleménynyilvánító népszavazás ötletével, azután, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) közölte legutóbbi közvélemény-kutatásának az eredményét. A CRTA december 20-a és 28-a között 1030 fő részvételével készült felmérése szerint ugyanis egy népszavazáson a polgárok 34 százaléka támogatná a köztársasági elnököt, míg 52 százaléka megvonná tőle a bizalmat. A felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek többsége (54 százaléka) szerint egyébként nem egy véleménynyilvánító népszavazáson kellene dönteni a belpolitikai válságból történő kilábalásról, míg 37 százaléka megfelelő megoldásnak tartaná a referendumot. A megkérdezettek 61 százaléka válaszolta azt, hogy támogatja az egyetemisták kormányellenes tüntetéseit.

Kovács Ákos felvételei

A köztársasági elnök az Instagramon közölt videójában azt mondta, semmiképp sem szeretne úgy elnök maradni, ha nincs meg ehhez a kellő támogatottsága, ezért készen áll arra, hogy egy nem ügydöntő népszavazás keretében kikérje az állampolgárok véleményét. Mindehhez pedig közlése szerint csak arra van szükség, hogy az ellenzék kezdeményezze ennek a népszavazásnak a megtartását. Azt is hozzátette, nem is kell megadniuk a szükséges kétharmados többséget, a Szerb Haladó Párt 100 aláírást a rendelkezésükre bocsát, vagyis csupán 67 aláírás is elegendő lehet ahhoz, hogy eltávolítsák őt, ha valóban ez a népakarat.

Az államfő bejelentését követő napon a Szerb Haladó Párt, egészen pontosan Ana Brnabić köztársasági házelnök és Milenko Jovanov, az SZHP köztársasági parlamenti frakcióvezetője fel is mutatta a képviselői aláírásokat.

Az ellenzék azonban nem volt hajlandó belemenni a játékba, egyelőre nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Ennek több oka is van, egyrészt az ellenzéki pártok a parlamentbe kerülve már egymás torkának estek, így ebben a kérdésben sem tudnak összefogni. Másrészt pedig úgy gondolják, újabb színjátékról van szó, és nem akarnak benne részt venni. Egyesek úgy vélik, bármi is lenne a népszavazás eredménye, Aleksandar Vučić csak a mandátum végén, vagyis 2027-ben távozna tisztségéből, mások viszont azt mondták, az elnök megint magára akarja irányítani a figyelmet, holott a hónapok óta tartó tiltakozások nem róla szólnak, és nem is az ő menesztése a céljuk.

A köztársasági elnökről szóló törvény értelmében egyébként népszavazással nem meneszthető a köztársasági elnök, a tisztségéből csak akkor távozhat, ha lejár a mandátuma, ha lemond, vagy ha menesztését megszavazza a köztársasági parlament. Ez utóbbinak is vannak feltételei, például csak akkor kezdeményezhető a menesztése, ha a képviselők legalább egyharmada úgy véli, hogy megsértette az alkotmányt.

Mivel lapzártánkig az ellenzék nem adta át a kellő számú aláírást, feltételezhető, hogy már nem is fogja, így ez a népszavazás is — melyre egyébként sem lenne pénz a költségvetésből — elmarad.