I. (Szent) István király a magyar történelem egyik legfontosabb személyisége: az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.
Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-ben, megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.
996-ban feleségül vette Henrik bajor herceg vallásos leányát, Gizellát. Gizellával együtt sok hittérítő és lovag érkezett Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása elején pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István, aki a krónika szerint akkor vett kezébe először kardot, összegyűjtötte seregét, Isten segítségét kérte, majd győzelmet aratott az ellenség felett a Veszprém melletti csatában. A harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar nép megmarad-e pogány hitében, vagy a kereszténység útjára tér. Isten segítségével István győzött. Később évszázadokon át a magyar nép védte Európát a pogányok inváziójától. Az egykor pogány magyarság a keresztény Európa védőbástyájává vált.
Istvánt az ezredfordulón, kb. 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter papa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság.
István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A 10 egyházmegye a következő: az esztergomi, veszprémi, kalocsai, egri, győri, pécsi, váci, csanádi, bihari és az erdélyi.
István többek között folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, megalapította a veszprémvölgyi apácakolostort, a bakonybéli apátságot és a pécsváradi monostort, felépíttette az esztergomi és a székesfehérvári székesegyházat és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. Népe három évig gyászolta.
Az államalapító István királyt augusztus 20-án ünneplik Magyarországon, és ez a magyarok legnagyobb nemzeti ünnepe.
Vajon mi, vajdasági magyarok mennyire ismerjük országalapító királyunk életét? Ki nekünk Szent István? - kérdeztük a héten Olvasóinkat.
FECSKÉS Csongor radanováci munkás:
- Augusztus 20-át a legnagyobb magyar ünnepnek tartom, hiszen e napon emlékezünk országalapító királyunkra, akit Széchenyi István mellett a legnagyobb magyarnak tartok. Egyik legnagyobb nemzeti ünnepünket minden évben méltó módon ünnepeljük meg. Emlékszem, régebben csendesen volt szabad ünnepelni, s ekkor családi körben emlékeztünk arra az emberre, akinek a kereszténységet köszönhetjük. Később már szinte minden nagyobb vajdasági magyarlakta településen megszervezték a Szent István napi ünnepségeket, amelyekből bőven válogathat az itteni magyarság. Rendszeresen látogatjuk a palicsi rendezvényt, de az idén el szeretnénk látogatni Zentára és Magyarkanizsára is.
SZëCS Ildikó szabadkai egészségügyi nővér:
- Sajnos, nem sokat tudunk Szent Istvánról, de aki figyelemmel kíséri a magyar történelmet, olvashatott az ő nagyságáról és elhivatottságáról. å volt az első, megkoronázott magyar király. Neki köszönhetjük a kereszténység elterjedését a magyarok körében. Bár maga is pogányként született, harcolt a pogányság ellen. Előbb Vajknak hívták, majd felvette az István nevet. Később szentté avatták. Fiához, Imre herceghez intelmeket intézett, a magyar nemzet összetartásának fontosságát hangsúlyozta. Szent István nevéhez fűződik az államalapítás is, ezért nevezzük őt államalapító Szent Istvánnak. Szent István napját augusztus 20-án ünnepeljük mint a magyarság legjelentősebb nemzeti ünnepét, természetesen március 15-e mellett.
SZALMA József padéi asztalos:
- Istvánt tekintjük első királyunknak, egyúttal a magyar állam létrehozójának is. å bírta rá - nem kis nehézségek árán - a magyarokat, hogy keresztelkedjenek meg, váljanak keresztényekké. Az akkor még pogány magyarok közül nagyon sokan nem hajtottak főt akarata előtt, ezért azokat halomra ölette. Ez a cselekedete azonban egyáltalán nem volt összhangban a kereszténység szellemével, amit éppen ő hozott el a magyarok közé. Megalapította a magyar államot, ezért az államalapítást az ő trónra kerülésétől számítjuk. Sokáig erről szinte semmit nem tudtunk, hiszen a magyar történelemből alig tanítottak nekünk valamit az iskolában. Az utóbbi másfél, két évtizedben terjedt el ez az ünnep a vajdasági magyarok körében, főként a Vajdasági Magyar Szövetségnek köszönhetően. Azóta minden évben ünnepségeket szerveznek, a központi rendezvény Palicson zajlik le. Augusztus 20-án, vagyis Szent István napján ünnepélyes szentmise keretében vallási vezetőink megáldják az új kenyeret, így ez az ünnep egyúttal az új kenyér ünnepe is.
BICÓK Géza óbecsei földműves:
- Szent István királyunk napját legnagyobb nemzeti ünnepünknek tartjuk. Sajnos, általános és középiskolás éveim alatt vajmi keveset tanultunk szeretett királyunkról, ugyanis a magyar történelem valahogy kimaradt a történelemkönyvünkből. Én azonban nem hagytam annyiban a dolgot, könyveket olvastam, filmeket néztem királyunkról, mivel magyar ember lévén, érdekelt az élete, uralkodásának minden mozzanata. Tapasztalataim szerint a mai fiatalok nagy részét egyáltalán nem foglalkoztatja államalapító királyunk élete és munkássága, nagy részük - tisztelet a kivételnek - alig tud róla valamit.