A község napi rendezvénysorozat keretében, a Létünk Könyvek sorozatnyitó kiadványaként mutatták be Csókán Kónya Sándor Nézzünk égre! című tanulmánykötetét. A rendezvénnyel egyúttal a vajdasági magyar irodalom napja előtt is tisztelegtek, amelyet július 27-én ünneplünk.
Az eseményen részt vett Bence Erika, a Létünk folyóirat főszerkesztője, Németh Ferenc művelődéstörténész és Brenner János, a kötet szerkesztője.
Bence Erika elmondta: 2011-ben ünnepelték a Létünk folyóirat alapításának és folyamatos megjelenésének 40. évfordulóját. Mivel a jubileumokhoz hozzátartozik a visszatekintés és a számvetés igénye, a 41. évfolyam számai ennek jegyében jelentek meg, és már ekkor megszületett a Létünk Könyvek sorozatának terve.
Kónya Sándor kötetének a kiadását ünnepi pillanatnak nevezte, és hangsúlyozta: az olvasókhoz olyan összeállítás került, amelynek van kulturális és irodalmi szólama, hagyományt követő, a múlt felé forduló, egyszersmind ennek a közösségnek, a vajdasági magyarság jelenének a kérdéseire is választ keres. Hangsúlyosan merítkezik a múlt hagyományaiból, emeli fel, illetve mutatja be annak értékeit és a jelennek a lehetőségeit.
Brenner János a kötet születéséről beszélt, és dicsérte Csernik Előd tördelőszerkesztő munkáját, akinek nem volt könnyű feladata, hiszen több mint száz kottát és nyolcvan-kilencven fotót kellett elhelyeznie az oldalakon.
— A Létünk Könyvek sorozatnyitó köteteként jelent meg Kónya Sándornak, néprajzi kincseink elkötelezett gyűjtőjének munkája, a Nézzünk égre!, amely alcímében pontosítja, hogy vajdasági népénekekről szóló írásokat tartalmaz. Kónya 2004-ben közreadott Harmatozzatok, egek! című gyűjteményében tette közkinccsé az észak-bánsági katolikusok vallásos énekeit, ezúttal pedig — annak folytatásaként — kutatásait egész Vajdaságra kiterjesztette — emelte ki ismertetőjében Németh Ferenc. Hozzátette azt is, hogy a szerző néprajzi érdeklődésével, kíváncsiságával jól párosul zenei érdeklődése is, melynek köszönhetően le is tudja kottázni a hallott, begyűjtött dallamokat, és népzenei, egyházzenei szempontból elemzi is őket.
Régi igazság, hogy kétszeresen imádkozik az, aki énekel. Az éneklés a vallásos élet szerves része, amelynek közösségteremtő, közösségépítő és erősítő szerepe is van, de fontos a lélektani funkciója is — magyarázta Németh Ferenc, aki szerint a könyv erénye az is, hogy viszonylag friss gyűjtéseket tartalmaz, amelyek a vajdasági szórványmagyarság népi vallási gyakorlatának mostani helyzetképét mutatják.
A bemutatót jól kiegészítette a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület énekes lánykáinak, Csipak Noéminek, Szabó Szonyának és Masa Kittinek a fellépése, akik Tóth Rozália felkészítésében egy-egy pünkösdi és Szent Anna-éneket adtak elő, a Pannónia férfikar pedig magyar szentekről szóló népi énekekkel lepte meg a jelenlévőket. Valamennyi elhangzott dal Kónya Sándor gyűjtése.