Egyre népszerűbb olvasóink körében új rovatunk, amelyben a polgármestert és rajta keresztül a községi illetékeseket kérdezhetik azokról a problémákról, amelyek foglalkoztatják a polgárokat. A levelek számának megnövekedése miatt sajnos a levélíróknak is többet kell várniuk a válaszra. Emiatt olvasóink megértését kérjük, de egyúttal ígérjük, hogy egy hónap alatt az összes kérdésre választ kapnak, egy levél sem kerül a szemetes kosárba. Az viszont megtörténhet, hogy amíg hozzánk érkezik a levél, addigra egy másik olvasónak adott válaszban már foglalkozunk a felvetett problémával, s így már nem térünk vissza rá. Várjuk tehát leveleiket, amelyekre címzés helyett az itt közölt címszelvényt ragaszthatják rá. Továbbra is él a villámpostacímünk: msz@radiosubotica.co.yu Kérdezzék a polgármestert Önök is!
Hajagos Gábor, Gabrić:
Gabriænak és Békovának egy helyi közössége van, és a helyi járulék is egy kasszába folyik be, a probléma csak az, hogy nem arányosan van elosztva a két helyi közösség között. Gabriænak, a kisebb lélekszámú falunak szinte semmit sem juttatnak, Békován viszont minden utca ki van aszfaltozva, egyes utcákban kicserélték a közvilágítást s a futballpályára is sokat költenek. Gabriæ minden téren el lett hanyagolva. Az üléseken mindezt azzal magyarázzák, hogy Gabriæ kiépítése nincs benne a 10 éve közös tervben. Ez a terv 2008-ban fog lejárni, de ez már így megy 20--25 éve. Kihez forduljunk, hogy végre megkapjuk azt, ami jár nekünk?
Kucsera Géza polgármester:
Sajnos nagyon nehéz a kérdésre válaszolni. A helyi járulék bevezetésekor egy programot fogadtak el a polgárok. Ennek betartása törvényes előírás, nem lehet rajta módosítani. Pontosabban lehet, de csakis úgy, ahogy elfogadták: referendum útján. A népszavazáson a polgárok több mint 50 százalékának részt kell vennie és a többségnek igennel kell véleményeznie az indítványt. A gond az, hogy nem akkor tiltakoztak, amikor a programot elfogadták. Utólag már nehéz tenni valamit. Azt azonban el kell mondani, hogy a helyi közösségeknek juttatott önkormányzati céleszközökből, az idei 30 millió dinárból ennek a helyi közösségnek is jut pénz. Azt az összeget úgy kell tehát szétosztani, hogy mindkét település részesüljön belőle. Sőt oda, ahova eddig kevesebbet ruháztak be, több pénzt kell átömleszteni. Utána fogok nézni, hogy a helyi járulék tervei pontosan mit tartalmaznak.
Szabadkai hallgató:
Szabadkán valaha több gyógyfürdő volt. Mi történt ezekkel?
Kucsera Géza polgármester:
Tudtommal két gyógyfürdő létezett a városban, Palicson pedig egy. Gond volt a víz minőségével, másrészt a fenntartás is gazdaságtalan volt. Remélem, hogy a meglevő furatok, amelyek most le vannak zárva, előbb-utóbb ismét lehetőséget adnak Szabadka turisztikai fejlődésére, és esetleg mi is létrehozhatunk egy olyan gyógyfürdőt, mint amilyen például a szomszédságban, a magyarországi Mórahalmon van. Igaz, hogy ott európai pénzekből építkeztek, s ehhez nekünk egyelőre hozzáférésünk nemigen van. A gazdaság fellendítésével kell most foglalkoznunk, s az ebből teremtett pénzzel tudunk később gazdálkodni. Másrészt hamarosan kiírunk egy nemzetközi pályázatot, beruházókat keresünk hasonló objektumok kiépítésére és hasznosítására.
Feistamer Klára, Szabadka:
A November 29 Húsárugyár áldatlan állapotáról mit tud mondani, Polgármester úr?
Kucsera Géza polgármester:
Ugyanúgy, ahogy a nagy vállalatok tönkrementek, tönkrement a November 29. is. Egyrészt a gazdasági válság következtében, másrészt bizonyos cégvezetők téves döntései miatt. A vállalat mostani irányítói megpróbálják újraéleszteni a termelést, legalábbis részben. Az önkormányzat is segíti ezt az erőfeszítést, különösen a szociális ügyi bizottság révén, amit közösen alakítottunk a szakszervezettel és a munkaadókkal. Sajnos nagy lépéseket nem tudunk tenni itt sem. Remélem, hogy előbb-utóbb olyan privatizációs folyamat részesei lesznek, amely révén újraindulhat a nagyobb termelés. Vidékünk az állattenyésztéséről ismert, Csantavér, Kispiac, Kishomok, hogy csak néhány településnevet említsek. A régi termelési szintet nehéz lenne visszaállítani, de megpróbálunk ez irányban lépéseket tenni.
Királyhalmi olvasó:
A palicsi pincegazdaságban is tűrhetetlen a helyzet. November óta nincs fizetés.
Tudok erről és sok minden másról is. Olyan híreket hallottam, hogy csődeljárás indul, ami egyelőre még nem igaz. Tudom, hogy a palicsi pincegazdaság jelentős összegekkel tartozik a szőlőtermelőknek. Egyetlen javaslatom van, hogy próbáljunk meg tömörülni, és közösen pert indítani, hogy megkapják pénzüket. Így sokkal nagyobb lenne az esély arra, hogy hozzájussanak a pénzekhez. Gond van a dolgozók fizetésével is, mégpedig azóta, amióta elkelt a vállalat. Ezzel az üggyel is foglalkozik egyébként a szociális ügyi bizottság.
Kádár Ilona, Szabadka:
Kötelezni lehetne-e azokat, akiknek van az utcájukban csatornahálózat, hogy kapcsolódjanak rá, és ne emésztőgödörbe eresszék a szennyvizet, hiszen amiatt süllyedhet a talaj és károsodhatnak a házak?
Kucsera Géza polgármester:
Ilyen esetben ki kell hívni a felügyelőket, hogy megállapítják a kárt, és büntetőjogi eljárást kell indítani. A város nem kötelezhet senkit sem arra, hogy rákapcsolódjon a csatornahálózatra. Mi a feltételeket megteremtjük, de kötelezni nem tudunk senkit arra, hogy vegye igénybe a szolgáltatást.
Milánkovity Terézia, Szabadka
Ha már felújították a nyugdíjasok székházát, jó lenne, ha este 8-ig nyitva tartanának. Miért nem beszélnek ott magyarul is?
Kucsera Géza polgármester
A napokban tárgyaltam a nyugdíjasotthon vezetőségével. Támogatást ígértem, civil szolgálatos katonákat is próbálunk odarendelni, hogy segítsék a munkát. Remélhetőleg így a munkaidőt is meg lehet hosszabbítani. Arról nem tudtam, hogy nem beszélnek magyarul. A kétnyelvűség olyan igény, amelynek eleget kell tenni, különösen, hogy az önkormányzat vállalta az épület felújítását és a normális életkörülmények kialakítását.
Olvassa a jövő héten:
Jön a tavasz, rendezetlen a város. Mit lehetne tenni?