* 2017 júniusában kezdődtek meg a brexittárgyalások. Eleinte olyan kifejezéseket tanulhattunk meg, mint a hard vagy a soft brexit. Hogyan indult az egész, és mit takarnak ezek a kifejezések? 

— Érdemes visszamenni egy kicsit a múltba, egészen addig a népszavazásig, amelyet 2016-ban David Cameron miniszterelnök kezdeményezett. A fő kérdés az volt, hogy Nagy-Britannia maradjon-e az EU tagja, vagy sem. Hogy milyen módon történjen mindez, arra ad választ a kemény vagy a puha kilépés fogalma. A hard brexit azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió minden intézményéből kilép, beleértve az egységes piacot és a vámuniót is. A puha vagy soft brexit pedig azt jelenti, hogy csak részben vagy csak bizonyos intézményekből távozik. Fontos kiemelni, hogy Cameront a népszavazás (melyen, mint ismeretes, 52 százalékos többségbe kerültek a kilépéspártiak) után Theresa May váltotta, aki a mindenből való kilépés híve volt. A tárgyalások kezdetén a két fél három konkrét alapfeltételt jelölt meg: az első az Európában élő brit állampolgárok, illetve az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok helyzete, a második az úgynevezett kiszállási összeg, azaz mennyit kell majd fizetnie a szigetországnak a kilépés kapcsán, a harmadik pedig az ír és észak-ír határhelyzet kérdése.

Dr. Egedy Gergely
 

* A harmadik pont igencsak kemény dió volt. Ha jól tudom, Észak-Írország és Írország határszakaszának ügye, illetve az egységes piac kérdése jelentős nézeteltéréseket eredményezett.

— Igen, visszatekintve a harmadik bizonyult a legkeményebb kérdésnek, melyet a mai napig sem tudtak teljes mértékben megoldani. Nagy-Britannia kilépése az EU-ból ugyanis azt hozza, hogy az ír és észak-ír határ a jövőben egy EU-s és egy nem EU-s állam határa lesz. Igen ám, de az ír sziget viharos történelme és főként az 1998-beli nagypénteki egyezmény, mely kimondta, hogy a jövőben a két ország között a határoknak teljes mértékben nyitottaknak kell lenniük, nagy nehézséget okozott a tárgyalások folyamán. Sőt, hosszú ideig meg is feneklettek a tárgyalások, ekkor született meg az úgynevezett brexstop fogalma, mely azt jelentette, hogy amíg ez ügyben nincs egyezség, addig leállnak az egyeztetések. 2018 őszére jött létre egyfajta megállapodás a felek között, de ezt a brit parlament háromszor is leszavazta. Ezután Theresa May körül elfogyott a levegő, és helyette Boris Johnson került a kormányfői tisztségbe. Johnson szintén a kemény brexitet képviselte, és a jelszava az volt, hogy ha törik, ha szakad, kiviszi az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Az észak-ír kérdésbe viszont ő is belefutott, és belement egy olyan megegyezésbe, amely azt teszi lehetővé, hogy a jövőben legyen egyfajta formális vámeljárás az érintett határszakaszon. Ezt viszont Észak-Írország nem fogadta el, és Londonnak újabb engedményeket kellett tennie. Végül azonban ennek a kérdésnek a lezárásával eljutottak a felek a 2020. december 31-ei megegyezésig.

* Most tehát január 1-jétől az átmeneti időszak véget ér az EU és Nagy-Britannia viszonyában. A jelenlegi megállapodás alapján mindkét fél engedett fontos kérdésekben, de végül is nagy siker volt a megegyezés. Dióhéjban mi a jelenlegi „dealnek” a tartalma?

— A kilépéssel az állampolgárok tekintetében kimondták, hogy a korábbi jogosultságaikat nem veszíthetik el, tehát azok az EU-s állampolgárok, akik a szigetországban éltek és dolgoztak, öt év elteltével továbbra is letelepedési státuszt igényelhetnek. Megegyeztek még a kilépési pénzügyi keretben és a kereskedelem módjában is, bár azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy nagyon nagy nehézségek árán, hiszen hosszú éveken keresztül óriási nézetkülönbségek jellemezték a feleket. Három fő ütközőpont volt: Az első az egyenlő rendszerfeltételek kérdése, mely kapcsán az Európai Unió attól tartott, hogy London az olcsóbb bérekkel, más munkafeltételekkel, a környezetvédelem lazább figyelembevételével versenyelőnybe kerül a szigorúbban szabályozott EU-val szemben. A halászat témája volt a második nagy vitakérdés, a britek ugyanis az EU-ból történő távozásuk után nem szerették volna a más európai halászhajókat beengedni a felségterületükre, viszont a kifogott zsákmányt továbbra is az európai piacon akarták volna értékesíteni. Végül a harmadik kérdés, melyben sikerült megegyezni, a jövőben megkötendő megállapodások vitarendezési módja, azazhogy az Európai Bíróságnak legyen-e joghatósága az Egyesült Királyság felett, vagy sem. Ez már a brexit folyamat kezdetén is kardinális kérdés volt, a britek ugyanis semmiképp sem szerették volna elfogadni a saját jogrendszerük feletti ellenőrzést.

* Boris Johnson brit kormányfő helyzete mennyiben válik könnyebbé a megegyezés által, főként annak tükrében, hogy egy rosszabb forgatókönyv esetén politikai értelemben nem élte volna túl a brexitválságot?

— Boris Johnson határozottan kijelentette, hogy ha 2020 októberéig nincs megállapodás, akkor ők befejezik a tárgyalásokat, és megállapodás nélkül lépnek ki. Ami azt eredményezte volna, hogy Nagy-Britannia a jövőben a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerint kereskedik az Európai Unióval, ez viszont egyik fél számára sem lett volna jó, mivel jelentős vámokat és adminisztratív akadályokat vont volna maga után. Végül megszületett a megegyezés, alapjaiban véve egy szabadkereskedelmi megállapodás, mely a vámokat és a különféle kvótákat egyaránt kiiktatja. Van azonban hátulütője is, mégpedig az, hogy csakis az árukereskedelemre vonatkozik, vagyis a szolgáltatásokra nem terjed ki, viszont a brit export nagy hányada ebből áll. A brit szolgáltatások tehát elveszítették az automatikus hozzáférésüket az európai piachoz. Ez nagymértékben gyengíti majd London pénzügyi szolgáltatásait. Ettől függetlenül Johnson mégis véghez vitte a kemény brexitet, elmondhatja, hogy a brit szuverenitás megőrződött, és London nem köteles automatikusan igazodni az európai uniós szabályokhoz. Tehát mindenképp sikerként értékelheti a megállapodást.

* Ami a legjobban érinti és érdekelheti az embereket, az a polgárok szabad mozgása, illetve a munkavállalás kérdése. E területeken milyen változásokra számíthatunk?

— Aki 2021. június 30-áig érkezik a szigetországba, arra a korábbi letelepedési státusz rendszere vonatkozik. Ezután viszont új bevándorlási rendszer kezdődik, mely nem tesz különbséget EU-s és nem EU-s polgárok között. Azt lehet röviden elmondani, hogy az ausztrál típusú, pontozásos rendszer fog életbe lépni, azaz a letelepedni vágyókat szakképzettség, életkor, egészségügyi állapot és még nagyon sok kérdés alapján pontozzák majd, és ennek fényében döntik el, hogy ki kap letelepedési engedélyt, ki dolgozhat az Egyesült Királyságban. Aki viszont nem szeretne letelepedni, az 90 napig tartózkodhat az országban, ezután pedig vízumkötelessé válik.