1744-ből fennmaradt egy írott dokumentum, mely szerint az akkor még Tavankuthoz tartozó ,,eltitkolt pusztán'' egy bizonyos kamarai bizottság régi temetőt jegyzett fel. Archeológusaink tehát már régóta sejtették, hogy a Bács-ér (Krivaja) északi részén, Skenderovótól 4 km-re délnyugatra, illetve Tavankúttól 3 km-re északnyugatra, a Kaponyai-rét ún. duzzasztójában értékes kora középkori leletek rejtőzhetnek.

- Fényképezte Szabó Attila

A horgászok kedvenc kirándulóhelyét az idén valamivel jobban ,,megmozgatták' a környező földeket szántó mezőgépek, s a föld mélyéből immár nemcsak emberi csontmaradványok bukkantak elő, hanem mészkőszikladarabok is, amelyek nem éppen jellemzőek erre a tájra.
- Régészként minden évben körbejárjuk a feltérképezett lelőhelyeket legalább egyszer, hogy megnézzük, mennyire vannak biztonságban, illetve, hogy észlelünk-e rajtuk valamilyen változást. Az őszi szántások kezdetekor itt nagyon sok égetett tégla, kő és habarcs került felszínre, s ez felkeltette a gyanúm, hogy itt most már nemcsak egy kora középkori temető sírjait láthatjuk, hanem valahol templomnak is lennie kell. Akkor még nem tudtam pontosan, hol, de bíztam benne, hogy megtaláljuk - nyilatkozta Szekeres Ágnes régész, a kutatás vezetője. - A Szabadkai Városi Múzeum és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet anyagi támogatásával októberben megkezdtük a kutatómunkát a Kaponyai-réten. 20x4 méteres kutatóárkot jelöltem meg azzal az elsődleges céllal, hogy a templom maradványaira összpontosítsunk. Jóllehet az esős időszak áthúzta számításainkat, azért mégis siker koronázta munkánkat. Nagyon-nagyon örülök annak, hogy tervem megvalósult, felleltük és megrajzoltuk a XI. század elejéről származó keresztény katolikus templom alapjait. Kutatásaink nem fejeződtek be, így amit ezzel kapcsolatosan elmondhatok, az egyelőre mind csak feltételezés. A magyar királysághoz tartozó terület lévén ez a templom feltehetően Szent László korában újulhatott fel - a régi alapokon ugyanis újabb építmény nyomai körvonalazódnak. Az akkori viszonyokhoz képest itt egy gazdag (magyar) település állhatott, s templomuk ezért is nagyobb az eddig feltárt kora középkori szentélyeknél. Akkoriban ugyanis az égetett tégla és a mészkvarckő (amit ki tudja, honnan szállítottak, jöhetett délről és jöhetett északról is) nagyon drága építőanyagnak számított.
Az októberi rövid ásatások során 11 sírra is rábukkantak, valamint több értékes pénzérmére, amelyek Könyves Kálmán, II. István, II. Géza, III. István és III. Béla korából valók.
A tudományos kutatómunka még csak ezután kezdődik el, az azonban máris leszögezhető, hogy ahol mindez a sok múltbéli kincs felszínre került, ott még más történelmi értékek, leletek is megbújnak a föld alatt. Beszélgetőtársunk reméli, hogy a jövő évi ásatásokhoz, a munka továbbfolytatásához megfelelő anyagi támogatáshoz jutnak, s akkor a templommaradványt is teljes pompájában megláthatják. S ha már falusi turizmust emlegetünk lépten-nyomon, lám, ez egy olyan közösségi érték, kincs - lehet -, amelyet igenis meg lehet, meg kell mutatni az érdeklődőknek. Kaponya ,,pusztatemploma'' joggal válhat a térség büszkeségévé.