A felsőoktatási törvény módosításai több területet érintenek. Az önköltséges hallgatók tandíját felére csökkentik, miközben a felsőoktatásra szánt költségvetés 12 milliárd dinárral emelkedik. Az állami források növekedése fedezi a béremeléseket és egyéb juttatásokat, 2026. január 1-jétől pedig a felsőoktatási dolgozók béralapja megegyezik a más oktatási szinteken dolgozókéval. Márciustól a bérek átlagosan 15,97%-kal nőnek. Az állam teljes mértékben finanszírozza az intézmények állandó kiadásait és anyagköltségeit, valamint átvállalja a tanulmányi programok és intézmények akkreditációs költségeit. Az egyetemi autonómia szerkezetében is változások történnek, az alapító képviselőinek aránya 30%-ról 25%-ra csökken, míg az alkalmazottaké 55%-ról 60%-ra nő, a hallgatók aránya pedig 15% marad, valamint a mandátumok négy évről három évre rövidülnek.

Prof. dr. Bagi Ferenc tartományi felsőoktatási segédtitkár (forrás: a VMSZ fotóarchívuma)

A felsőoktatási törvény az egyetemek és a kormány közötti megállapodás értelmében módosult, a parlament megszavazta, hogy 18 milliárd dinárral, azaz 153 millió euróval növekedjen a felsőoktatás támogatása — erről dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke számolt be közösségi oldalán. A VMSZ frakciója támogatta a törvény elfogadását, a parlamenti szavazás után alá is írták, kihirdették, és mára hatályba lépett.

Prof. dr. Bagi Ferenc egyetemi tanár, tartományi felsőoktatási és tudományügyi segédtitkár lapunknak nyilatkozva rámutatott, hogy a szerbiai egyetemeken a demográfiai változások miatt egyre csökken a hallgatói létszám, bár vannak olyan szakok, amelyek továbbra is népszerűek, így ezt a jelenséget nem lehet teljes mértékben általánosítani. A létszámcsökkenés azonban hatással volt a karok finanszírozására, mivel az oktatási minisztérium az államilag támogatott hallgatók számához igazította a támogatásokat. A törvénymódosítás most ezt a gondot is enyhíti, mivel 20%-kal növeli a felsőoktatásra szánt költségvetést, mely stabilizálja a karok helyzetét, és több forrást nyújt tudományos eszközök beszerzésére és nemzetközi projektumok elindítására. A tanárok bérének növelése pedig az oktatás minőségére is hatással lesz. A tandíj csökkentését illetően Bagi elmondta, hogy ennek köszönhetően a felsőoktatás azok számára is elérhetőbbé válik, akik eddig pénzügyi akadályként tekintettek a tandíjra. Bár a külföldi tandíjakhoz képest ezek az összegek szerényebbek, a hazai életszínvonal figyelembevételével a családok számára jelentős támogatás, hogy az önköltség 50%-át az állam megtéríti. Továbbá ennek hatására a jövendőbeli hallgatók szabadabban választhatják ki a kívánt szakot, anélkül, hogy a tandíj lenne a döntő tényező.

A 2024/25-ös tanévben a Belgrádi Egyetem 105 tanulmányi programján összesen 15 303 hallgató számára van hely, ebből 9778 államilag támogatott, 5525 önköltséges, míg az Újvidéki Egyetemen 16 072 férőhelyet határoztak meg, ebből 8417-et állami finanszírozással, 7655-öt pedig önköltséges formában. A tandíjakat szemlélve eddig a Belgrádi Egyetemen az építészmérnöki szakon kellett a legtöbbet, 300 000 dinárt fizetni, míg például a Közlekedésmérnöki Karon 120 000, a Jogi Karon 114 000, a legolcsóbb szakok esetében pedig 66 000 dinár volt a tandíj. Ezek az összegek az Újvidéki Egyetemen sem sokkal kisebbek, 50 000 és 220 000 dinár között változnak, szakiránytól függően. A felsőoktatási törvény módosításának köszönhetően az önköltséges hallgatók számára könnyebben elérhetővé válnak majd a felsőoktatási programok.