
Ezen a napon született 1902-ben Aradon Jávor Pál (eredeti nevén előbb Spannenberger, majd pedig Jermann Pál Gusztáv), minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár.
Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott, erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét, de ezért meg kellett küzdenie.
„A közönség tökéletes kiszolgálást kapott. Azt kapta, amit akart: ideálképet és vágyteljesülést. Akár grófot, akár mezei gazdát játszott Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és bajsza elegáns, ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat énekelt, és akár búsongva, akár szilajul, mindig példás szakértelemmel cigányozott*” — írja róla Lukácsy Sándor irodalomtörténész, író (Filmvilág, 1987/10).
* cigányozás = cigányzenére mulatozás és nótázás bor mellett
Több mint hetven filmben játszott, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Rengeteg filmdalt, filmslágert énekelt. Vele végződött a magyar némafilmgyártás (Csak egy kislány van a világon… — 1929), vele kezdődött a magyar hangosfilmgyártás (Kék bálvány** — (1931) és a háború után meginduló „új” magyar filmgyártás (A tanítónő — 1945)). (Külső hivatkozás: Wikipédia).
** „Itt az uj magyar beszélőfilm. Cime: A kék bálvány. Vigjáték. Hogyan készült el? … Hét hétig készült. 24 napig készitették a mütermi felvételeket, hat napig a külső felvételeket. Minden reggel nyolc órakor kezdtek dolgozni és csak este 9-10 órakor hagyták félbe a munkát. De néha éjszaka is világitottak a reflektorok. A müterem népe vidám volt. Néha verejték csorgott mindenkiről, néha izgatottan harsogtak a különböző vélemények, de A kék bálvány körül élő nagy család, — szinészek, rendező, segédrendezők operatőrök, mérnökök s a munkások — hangulatának tónusa mégis vidám volt. Gyerekek örülnek igy az uj játéknak. Az uj játék — a magyar beszélőfilm. Annyit nevettek, hogy gyakran a felvételeket sem lehetett folytatni. […] A kék bálvány-hoz pontosan tizszer annyi filmet használtak fel, mint ahány méter előadásra kerül. A legtöbb film ugy romlott el, hogy a szereplők eltévesztették a szöveget. Beszélőfilmen a tévedést nem lehet kijavitani. Ujra fel kell venni az egész részt. Ami a filmben maradt, az — hibátlan.”
(Korabeli újsághír — részlet)
A cikk kinagyított változata Budapesten, a Corvin moziban látható/olvasható. Jegyzetünk fotói is ott készültek. 2022. december 26-án.
Jávor Pál 1959. augusztus 14-én hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben van.
Fényképezte: Martinek Imre